A szolidaritási adó esetében a vállalkozás két technikát alkalmazhat a fizetendő adóteher csökkentésére. Az év végén kétféle módszerrel állapítható meg az adóalap: arányosítással vagy évközi zárással. Az előbbi esetben az éves adózás előtti eredmény harmada után kell megfizetni az adót. A módszer olyan vállalkozások esetében kedvező, amelyek jellemzően az év utolsó hónapjaiban realizálják bevételeik nagyobb hányadát. Az augusztus 31-éig tartó időszakhoz kapcsolódó évközi zárás pedig azon cégek számára előnyös, amelyeknél a bevételek számottevő része szeptemberig befolyik. Mivel az adóalap megállapításával kapcsolatos döntést csak az év végén kell meghozni, érdemes elkészíteni az egyszerű évközi zárást, amelyet ez esetben a jogszabályok alapján nem szükséges auditáltatni – vélekedik Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere. Bár auditáltatni nem szükséges, de a közbenső mérleget leltárral is alá kell tudni támasztani – hívja fel ugyanakkor a figyelmet Demetrovics Gergely, a KPMG vezető adómenedzsere.
A zárás Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere szerint azoknál a cégeknél elhagyható, amelyeknél biztosra vehető, hogy az év végén, karácsony környékén folyik be a legtöbb bevétel vagy év végén zajlik le több nagy értékű tranzakció. Mivel az adóemelések szeptember, illetve január elsejével lépnek életbe, ajánlatos az ezen időpont előtt végzett ügyletek lezárása és a hozzájuk kapcsolódó bevételek elszámolása is – tette hozzá Oszkó. A KPMG szakértője szerint a különadó tekintetében januári bevételek előrehozása akkor eredményezhet jelentős megtakarítást, ha az éves eredmény harmada után fizeti a vállalkozás az adót. Érdemes átütemezni bizonyos veszteségek, illetve költségek elszámolását is, megtakarítást hozhat például, ha a cég szeptember után írja le rossz követeléseit. E veszteségek elszámolására célszerűbb év végén vagy jövő év elején sort keríteni, attól függően, hogy évközi közbenső mérleg alapján a szeptember–decemberi időszakra, illetve arányosítva kalkulálja az adót a cég.
Az új jogszabályok kapcsán megnő a számviteli politika jelentősége, amit a cég a számviteli törvény alapján jóval konzervatívabban alakíthat, így adózási szempontból is jobban járhat – figyelmeztet Erdős. A szakértő szerint érdemes felülvizsgálni a céltartalékképzéssel kapcsolatos előírásokat, a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés, valamint az értékvesztés elszámolásának módját is. Az értékcsökkenés elszámolásakor adóoptimalizációs célból megfontolandó lehet az amortizációs kulcs növelése vagy más értékcsökkenési elszámolási mód, például a degresszív vagy az évek száma összege módszer választása. A terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés szabályainál alacsonyabb mérték határozható meg a piaci értéktől való jelentős eltérés esetében. A számviteli törvény számtalan lehetőséget kínál céltartalék elszámolására, így az adózás előtti eredmény csökkenthető például garanciális, illetve függő kötelezettségekre, korengedményes nyugdíjra, végkielégítésre, várható jövőbeni költségekre vagy például beruházáshoz kapcsolódó devizás hiteltartozás árfolyamkockázatára képzett tartalékkal. Mivel a szolidaritási adó esetében a nem realizált árfolyamnyereség, illetve veszteség is minden esetben az adó alapját képezi, érdemes több figyelmet fordítani a devizapolitika tervezésére, valamint a fedezeti ügyletek kezelésére.
A minimálisan elvárt adó esetében a törvényalkotó nem hagyott sok lehetőséget az adótervezésre. Az adónem megfizetése alól mentesülhetnek azok a vállalkozások, amelyek árbevétele a tárgyévben nem éri el a megelőző év bevételének 75 százalékát, és felmentést kapnak az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben működő cégek is. Azoknak, akik minden üzletüket egyetlen vállalkozáson belül futtatják, kifizetődő lehet, ha felbontják a céget, így új társaságként az első évben nem kell minimumadót fizetniük.
A társasági adótörvény módosítása szerint az árfolyamnyereséggel csökkenthetik az adóalapjukat azok, akik a törvény hatályba lépése után szerzett és bejelentett, legalább 30 százalékos részesedésüket legalább kétévnyi tartás után értékesítik. Erdős szerint ezentúl érdemes minden egyes vételt megvizsgálni, és a 30 százalékot elérő részesedéseket bejelenteni. Az egyetlen negatívum, hogy veszteséges értékesítés esetén az árfolyam-különbözet nem vonható le az adóalapból.
A házipénztáradó esetében sok tervezési lehetőség nincs, de a megfelelő mértékű eredménytartalékkal rendelkező cégeknek érdemes augusztus 31-éig felduzzasztaniuk a pénztárat, abból ugyanis kedvezményesen, 10 százalékos adó megfizetése mellett fizethető osztalék – mondta Oszkó.
A munkavállalóknak kedvezhet a cég a bónuszok kifizetésének átütemezésével. Az általában éves szinten adott juttatások kifizethetők két részletben is – vagy akár már decemberben –, így az alkalmazottat még az alacsonyabb adó terheli. Arányaiban a természetbeni juttatások adóterhei nőnek a legnagyobb mértékben, ezek előrehozása is megtakarítást eredményezhet.
Egerszalóki Tímea