Keresés

Már 125 esztendeje működik a gyomai Kner Nyomda

A sikertörténet a közös monarchia korában, a „boldog békeidőkben” kezdődött. Kner Izidor felmenőitől könyvkötészetet tanult, de vándorlásai során elleste még a betűszedés és a nyomtatás mesterfogásait is. A helybéli elöljáróságok biztatására 1882 nyarán – huszonkét esztendős korában – mindössze 74 forint készpénzzel és némi kölcsönből megalapította Gyomán egyszemélyes műhelyét. Egyetlen egyszerű taposógéppel és pár fióknyi ólombetűvel indult neki a vállalkozásának, de hamar felismerte a korabeli közigazgatási rendszer egyidejű integrálódásában és differenciálódásában rejlő lehetőségeket. A hivatalos nyomtatványok nagy mennyiségű sorozatgyártása tulajdonképpen a második világháborúig biztosította azt az anyagi alapot, amelynek jövedelméből olyan luxuscikkeket is létrehozhatott, mint a maga korában nagy port kavart „magánkiadványok” (egyetlen vagy csak tucatnyi példányban nyomtatott alkalmi könyvek). Miközben a múlt század elejétől a hazai közönséget gazdagon illusztrált heti előjegyzési naptárakkal látta el, az európai megrendelőket is sikerült megnyernie nemzetközi világpostai levelezőlapokkal. Kivitelezési igényessége miatt eladdig kizárólag német vagy osztrák privilégium volt a farsangi szezonban a művészi tervezésű és több színnyomású báli meghívók, táncrendek, falragaszok készítése, de Kner Izidornak sikerült Röpke Lapok elnevezésű időszaki reklámújságja révén tartósan betörnie erre a piacra, Párizstól Bukarestig. Mindenből lehetőleg a legjobbat igyekezett biztosítani, így például a vállalat fennállásának huszadik évfordulójára a Kalászok és kévék című modern antológiát adta ki a kor legnépszerűbb íróinak és festőinek munkáiból, olyannyira, hogy még a termelési folyamatokat megörökítő belső felvételeket is a híres Klösz György készítette. Az első világégés előtt úgy igyekezett felzárkózni a korabeli Európához, hogy a modern magyar írók és költők szövegeihez (mint például Balázs Béla vagy Kosztolányi Dezső) adekvát illusztrációkat társított a korábban külföldön élt Divéky József grafikáival. A háború után az egyszerűség lett a jelszava és minden díszítés mellőzésével, csupán a betűk típusának és a tipográfia stílusának illő megválasztásával adta ki például Lesznai Anna vagy Lányi Sarolta versesköteteit. A Kner Nyomda karakteres profilját – neobarokk stílusban – tulajdonképpen a húszas évektől a Kozma Lajossal való tartós együttműködés hozta meg. A híres építész nemcsak az immár három generációs nyomdászfamília gyomai villáját tervezte és építette meg paraszt-barokk modorban, hanem ettől fogva az ő magyaros tradíciót stilizáltan rekonstruáló fametszetei díszítették tudatosan a szokásos almanachokat éppúgy, mint a naptároldalakat vagy az irodalmi és művészeti kiadványokat. Ez a külső forma – népies naivitásával – remekül illett Vörösmarty Csongor és Tündéjéhez éppúgy, mint Csokonai Lilla-dalaihoz, de Ady-kötetéhez is, akárcsak Szabó Lőrinc Föld, erdő, isten címmel megjelent legújabb költeményeihez. Érdekes módon, még Naszreddin Hodzsa török történeteinek csokra vagy a Pancsa-tantra indiai meséje is jól simult formailag ebbe a sorozatba, amikor „porondra lépett” a legkisebbik fiú, Kner Albert saját keleties szövegközti díszeivel és lapszéli mustra-soraival. A legidősebb fivér, Kner Imre szerepet vállalt a Német Könyvművészek Egyesületének levelező tagjaként nemcsak annak munkájában, hanem a Magyar Bibliofil Társaság tevékenységében is – hogy az arra érdemes magyar könyvek külföldi megjelenését elősegítse –, továbbá az ő nevéhez fűződik „Az év öt legszebb könyve” versenyének 1919-es elindítása is. A második világháború után is folyton változó lehetőségek jellemezték a nyomda életét, azonban a hazai vagy külföldi kitüntetések sorozata lankadatlanul folytatódott mindmáig. 1970-ben megnyílt a gyomai Kner-villában az ország első és mindmáig egyetlen nyomdamúzeuma, amelyben egyes régi gépek még manapság is munkára foghatók, a felnőtt és iskolás látogatók nagy örömére, hiszen a vállalkozó szellemű érdeklődők így maguk is részt vehetnek az emlékként elvihető alkalmi példányok előállításában. Személyes családi dokumentumok és fényképek mellett régi nyomóformák vagy könyvkötészeti díszek sorakoznak, az eredeti grafikák, címlaptervek nyomán kivitelezett egykori és mai nyomtatványok között pedig nemcsak könyvekre, hanem régi kalendáriumokra vagy elegáns meghívókra is bukkanhatunk százhuszonöt esztendő terméséből válogatva.

Értékteremtés Tokaj-Hegyalján

Ahogy tokajit inni ünnepi pillanat, úgy tokaji bort készíteni megtiszteltetés és hatalmas felelősség. Évszázadok óta borászok nemzedékei végzik ezt a feladatot nemes megszállottsággal, a föld, a szőlő és a borkedvelő emberek iránti szeretetből. Hasonló tisztelettel és felelősségtudattal kezdett borászati munkába a Béres család Tokaj-Hegyalján. Az indulás óta eltelt évekről, az elért eredményekről Béres Józsefet, a borászat tulajdonosát kérdeztük.

Hírháló

Már négymilliárd forint az erdőtüzek kára Idén eddig 2400 hektár erdő égett le Magyarországon, kétszer akkora terület, mint az elmúlt évek átlaga – adta hírül a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) Központi Erdészeti Igazgatósága. A szervezet szerint az idei kár mértéke a későbbiekben becsülhető meg jól, ám nagyságrendje – az erdőfelújítások költségeivel együtt – körülbelül négymilliárd forintra tehető. Az erdőkben és erdőfelújításokban a szélsőséges időjárás, a szárazság és a hőségnapok is kiugróan nagy károkat okoznak. A szervezet gyorsfelmérése alapján a szárazság miatt mintegy 15 ezer hektár – csaknem tízmilliárd forint értékű – erdősítés semmisült meg eddig.

PSZÁF: Gyurcsány igent mondott

Júliustól Varga Csaba látja el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) főigazgatói tisztségét - derül ki a PSZÁF honlapjáról.

Folytatódik az adócsata

Az Európai Bizottság március közepén indított vizsgálatot Magyarország ellen, mert lehetővé teszi a kapcsolt vállalkozásoknak, hogy társaságiadó-alapjukat a cégcsoporton belülről kapott, illetve fizetett kamat különbségének a felével csökkentsék. Az EB álláspontja szerint a szóban forgó adólevonási joggal az állam burkoltan támogatást nyújt, ráadásul szelektíven, mivel csak a cégcsoporthoz tartozókra vonatkozik a kedvezmény, és a kisvállalkozások, valamint a pénzügyi társaságok nem alkalmazhatják (NAPI Gazdaság, 2007. április 6., 2. oldal). A kormány június közepén postázta Brüsszelnek az üggyel kapcsolatos válaszát. E szerint mivel a közvetlen adók területén nincs közösségi szintű harmonizáció, az intézkedést nem az állami támogatásokra, hanem a jogharmonizációra vonatkozó rendelkezések alapján kellene vizsgálni. Az EK-szerződés pontosan meghatározza, milyen feltételek esetén minősül valami állami támogatásnak, a kormány álláspontja szerint ezek közül többnek nem felel meg a kamathoz kapcsolódó adólevonási joga, ráadásul egy hasonló belga szabályozást már összeegyeztethetőnek találtak az uniós joggal, így nem is lehet tiltott. Annak idején a tervezet előzetes normakontrollon is átesett, így a vállalkozásoknak még abban az esetben sem kell visszafizetniük a kedvezményt, ha az EB a magyar állásponttal ellentétes döntést hozna – véli Erdős Gabriella. A PricewaterhouseCoopers cégtársa szerint amennyiben mégis tiltott állami támogatásnak minősítik az adólevonási jogot, vélhetően akkor is csak egy átmeneti periódus után rendelik el a rendszer megszüntetését. A cégcsoportoknál az egymás közötti kölcsönöket elsősorban a költséges és időigényes tőkejuttatási procedúra helyett alkalmazzák. Ilyen flexibilis megoldást jelentett a pénzösszegek térítés nélküli átadása is, ami után januártól ajándékozási illetéket kell fizetni.

Adóvita Brüsszellel - ötmilliárd forint a tét

Újabb szakaszához érkezett a pénzügyi tárca és az Európai Bizottság huzavonája a kapcsolt vállalkozások közötti kamat ügyében.

Varga Csaba lehet a PSZÁF főigazgatója

Varga Csabát, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jelenlegi főigazgató-helyettesét javasolja a július 1-jével távozott Marsi Erika főigazgató helyére a pénzügyminiszter a kinevezési jogkörrel bíró miniszterelnöknek – jelentette be Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium (PM) szóvivője hétfőn. Farkas István, a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnöke a mai nappal a 45 éves szakembert bízta meg a főigazgató végleges kinevezéséig. Varga Csaba tanulmányait Szentpétervárott, Budapesten és Stockholmban végezte, első munkahelye a Magyar Nemzeti Bank volt. Több pénzintézetnél is megfordult, a leghosszabb időt a Citibanknál töltötte. A PSZÁF-hoz az Union Biztosító pénzügyi és befektetési ügyvezető igazgatói posztjáról érkezett. A felügyeleten a „klasszikus” prudenciális felügyeleti munkát irányította főigazgató-helyettesként. Amennyiben a miniszterelnök egyetért a jelöléssel és Varga Csabát nevezi ki a PSZÁF új főigazgatójának, a megüresedő főigazgató-helyettesi posztot Erdős Mihály, a felügyelet stratégiai kabinetjének jelenlegi vezetője kaphatja.

Kárpótlási törvény 2

Kárpótlási törvény folytatása

Átalakul a mezőgazdasági tanácsadás rendszere

Az év második felében jelentősen átalakul a mezőgazdasági tanácsadás rendszere. A változások nyomán előreláthatóan növekszik majd a Magyar Agrárkamara tanácsadásban betöltött szerepe.