Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság március közepén indított vizsgálatot Magyarország ellen, mert lehetővé teszi a kapcsolt vállalkozásoknak, hogy társaságiadó-alapjukat a cégcsoporton belülről kapott, illetve fizetett kamat különbségének a felével csökkentsék. Az EB álláspontja szerint a szóban forgó adólevonási joggal az állam burkoltan támogatást nyújt, ráadásul szelektíven, mivel csak a cégcsoporthoz tartozókra vonatkozik a kedvezmény, és a kisvállalkozások, valamint a pénzügyi társaságok nem alkalmazhatják (NAPI Gazdaság, 2007. április 6., 2. oldal). A kormány június közepén postázta Brüsszelnek az üggyel kapcsolatos válaszát. E szerint mivel a közvetlen adók területén nincs közösségi szintű harmonizáció, az intézkedést nem az állami támogatásokra, hanem a jogharmonizációra vonatkozó rendelkezések alapján kellene vizsgálni. Az EK-szerződés pontosan meghatározza, milyen feltételek esetén minősül valami állami támogatásnak, a kormány álláspontja szerint ezek közül többnek nem felel meg a kamathoz kapcsolódó adólevonási joga, ráadásul egy hasonló belga szabályozást már összeegyeztethetőnek találtak az uniós joggal, így nem is lehet tiltott. Annak idején a tervezet előzetes normakontrollon is átesett, így a vállalkozásoknak még abban az esetben sem kell visszafizetniük a kedvezményt, ha az EB a magyar állásponttal ellentétes döntést hozna – véli Erdős Gabriella. A PricewaterhouseCoopers cégtársa szerint amennyiben mégis tiltott állami támogatásnak minősítik az adólevonási jogot, vélhetően akkor is csak egy átmeneti periódus után rendelik el a rendszer megszüntetését. A cégcsoportoknál az egymás közötti kölcsönöket elsősorban a költséges és időigényes tőkejuttatási procedúra helyett alkalmazzák. Ilyen flexibilis megoldást jelentett a pénzösszegek térítés nélküli átadása is, ami után januártól ajándékozási illetéket kell fizetni.
