Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Unió az agrár-vidékfejlesztési politikája keretében előtérbe helyezi a környezettudatos gazdálkodást, az agrár-környezetvédelmi előírások összekapcsolását a közvetlen kifizetési (farmtámogatási) rendszerrel. Az EU Tanácsa 1782/2003. számú rendeletében előírta a tagállamok számára, hogy 2007. január 1-jétől fel kell állítani egy vagy több tanácsadó hálózatot, amely az agrár-környezetgazdálkodási előírások és a munkabiztonsági követelmények tekintetében informálja a gazdálkodókat. A felállítandó tanácsadói rendszer legfőbb célja egy minden gazda számára elérhető és könnyen igénybe vehető, magas színvonalú, egységes szolgáltató rendszer kiépítése volt. Olyané, amely a 2007. január 1-jétől minden tagország számára kötelező Mezőgazdasági Tanácsadó Rendszerrel (Farm Advisory System – FAS) szemben támasztott követelményeknek megfelel. Az így kialakított rendszer elméletileg lehetővé teszi a nemzeti és az uniós erőforrások felhasználását. A tanácsadói rendszer igénybevétele a gazdálkodók számára önkéntes.
A rendelet előtérbe helyezi a 15 ezer euró fölötti közvetlen támogatásra jogosultak körét.
Időben léptek
A Magyar Agrárkamara (MA) 2003-ban kezdte el a tanácsadói hálózat kiépítését a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal (FVM) kötött megállapodással. Ennek fő célja az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos tanácsadás és a szaktanácsadás szervezése. A tanácsadók az EU-tagsággal járó jogszabály-változásokat és egyéb fontos információkat juttattak el a gazdálkodókhoz, szakmai és pályázati tanácsadást is végeztek, 2005. szeptember 1-jétől a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervhez (NVT) kapcsolódóan. Azoknak a felsőfokú szakembert alkalmazni nem tudó gazdálkodóknak, akik az NVT legnépszerűbb jogcímének számító agrár-környezetgazdálkodás valamely célprogramjába kapcsolódnak be, szinte kötelező tanácsadóval konzultálni a kérelmezés során.
Az NVT tanácsadói hálózatát a már meglévő kamarai tanácsadók hálózatára építették. A tanácsadók legfőbb feladata az volt, hogy segítsék a termelőket az NVT-vel kapcsolatban megjelenő jogszabályok értelmezésében, felhívják a figyelmet azok feltételeire, a határidőkre, a kötelezően csatolandó mellékletekre stb. Ezen túlmenően a támogatási kérelmek, illetve kifizetési kérelmek, gazdálkodási napló kitöltésében, értelmezésében is segítettek a termelőknek.
Mindemellett a tanácsadók kamarai tagságtól függetlenül nyújthattak egyéni szaktanácsadást a gazdálkodók részére. Térítésmentes csoportos szaktanácsadói programokat, szakmai rendezvényeket szerveztek, nyomtatványokat, kiadványokat, brosúrákat készítettek.
További szerepvállalás
Az egész EU-ban egységes FAS ugyan még nem jött létre Magyarországon, de feladatait ideiglenes jelleggel – 2007. január 1. és június 30. között – a közhasznú NVT-tanácsadási rendszert működtető hét ernyőszervezet közül a MA és a Dunántúli Mezőgazdasági Szaktanácsadók Szövetsége (DMSZSZ) NVT-tanácsadói látták el.
A FAS-ban további szerepet is kíván vállalni a kamara – számos egyéb szervezet mellett. A Területi Szaktanácsadási Központok (TSZK) létesítésére az FVM pályázatot írt ki, ennek eredményeként 96 szervezetet vett előzetes nyilvántartásba – egyetemtől kezdve kht.-ig különféle pályázókat, köztük területi agrárkamarákat is.
Nem véletlenül: az NVT-tanácsadói rendszer keretében a kamarai tanácsadók már tapasztalatot szerezhettek az NVT-jogcímeken túl az általános feladatokkal, így a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer (MePaR) keretében történő blokkazonosítással, a kifizető ügynökség és a gazdálkodó közötti kapcsolat kialakításával, az adategyeztetésekkel kapcsolatban is.
A területi agrárkamarák és a MA, illetve a kamarákkal együttműködő szaktanácsadók tevékenysége az elmúlt években erősödött a hazai mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerben és a kamarai tanácsadók várhatóan a gazdálkodók által elvárt szakmai követelményeknek és hozzáértésnek megfelelő színvonalon végzik továbbra is a feladatot. A hatékony működés alapja, hogy a területi kamarák minden megyében megtalálhatók, a tanácsadók pedig eddigi tevékenységük alapján közvetlen kapcsolatban vannak a gazdálkodókkal.
Piaci alapon
A TSZK-k szolgáltatásainak igénybevételéhez a gazdálkodóknak szerződést kell kötniük a tanácsadókkal, meghatározott tanácsadási tevékenységről, meghatározott díj ellenében. A szaktanácsadási díj 80 százalékát azonban a gazdálkodó támogatásként visszaigényelheti. Az EU-nak megküldött Új Magyarország vidékfejlesztési program tervezete szerint a támogatás mértéke változó összegű a gazdasági tevékenység, illetve erdőgazdálkodók esetében a terület mértékének függvényében. A tanácsadó szervezeteknek és a szaktanácsadóknak tisztában kell lenniük például a kölcsönös megfeleltetés, a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot, s a mezőgazdasági és erdészeti munkabiztonság szakterületére vonatkozó előírásokkal. Ennek érdekében minden szaktanácsadási tevékenységet folytatni kívánó tanácsadónak továbbképzésen kell részt vennie. Az NVT-tanácsadók, illetve a névjegyzékben nyilvántartott szaktanácsadók három szakterületet választhatnak az alábbiak közül: szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet, táj- és kertépítészet, állatorvoslás, állategészségügy, erdő- és fagazdálkodás, vadgazdálkodás, halászat, növényvédelem, melioráció, vízgazdálkodás, műszaki technika, környezetgazdálkodás, földügyek, állati eredetű termékek feldolgozása, növényi eredetű termékek feldolgozása, zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, italgyártás, dohánytermékek feldolgozása, agrárökonómia, gazdálkodás, agroturizmus, logisztika, ökológiai gazdálkodás, tápanyag-gazdálkodás, talajvédelem és vidékfejlesztés. A TSZK-k akkreditációjához igazolni kell, hogy szaktanácsadóik le is vizsgáztak a tanultakból.
