Keresés

Nyereséget hozott az államnak az erdő

Az erdészeti társaságok a 2007-ben csökkenő költségvetési támogatás mellett 65 milliárd 567 millió forint nettó árbevételt, 1 milliárd 881 millió forint üzemi eredményt és 2 milliárd 474 millió forint adózás előtti eredményt értek el - derül ki a 19 társaság éves beszámolójából, amelyet tegnap fogadott el a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács. A múlt évben minden erdőgazdaság nyereségesen gazdálkodott. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség mértéke egy év alatt 2,9 százalékról 3,8 százalékra emelkedett. Az erdészeti társaságok az állami költségvetésbe nettó 7,7 milliárd forintot fizettek be 2007-ben; tavaly 16 erdészeti társaság összesen 2 milliárd 5 millió forint fejlesztési célú tőkeemelésben részesült.

Öregségi járadékos gondok

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - jelentette be Erdős Mihály főigazgató-helyettes sajtótájékoztató keretében - 2008. május 7-től fogyasztóvédelmi tájékoztatási akciót indított a járadékszolgáltatások megismertetésére. Ennek keretében a PSZÁF külön menüpontot nyitott honlapjának főoldalán ("Fókuszban a nyugdíj- és életjáradék" címmel), amelyben közérthető tájékoztató anyagok találhatók, illetve a piaci szereplőknek szóló szakmai elemzés is helyet kapott. A tájékoztatást annak ellenére nagyon fontosnak tartják, hogy a járadékszolgáltatásra vonatkozó jelenlegi szabályok finoman fogalmazva is meglehetősen hiányosak még. A PSZÁF a szaktárcával közösen már jó ideje - egyelőre azonban konkrét eredmény nélkül - dolgozik ezek megalkotásán. Magyarországon mindig is lehetett életjáradékot vásárolni - hangzott el a tájékoztatón -, de ezt eddig nagyon kevesen tették meg, így nem jelentett nagy problémát, hogy a lakosság nagyobb része nem érti azok működését. A következő bő egy évtizedben azonban mintegy 600 ezer állampolgár válik jogosulttá önkéntes vagy magán-nyugdíjpénztári megtakarításaiból életjáradékra. A járadékokkal kapcsolatos problémák komplexitását a felügyelet szerint csak fokozza, hogy itthon tíz biztosítótársaság is kínál járadékalapú élet- és nyugdíjbiztosítást. A felügyelet összegzése szerint 2020-ig közel 203 ezer magán-nyugdíjpénztári tag válik jogosulttá az öregségi nyugdíjra, azaz nyílik meg előtte a magánjáradék lehetősége. E tagok saját egyéni pénztári számláin, a Pénztárak Központi Nyilvántartásában szereplő egyéni számlák alapján az utolsó, 2006 végi adatok szerint közel 150 milliárd forint vagyont tartottak nyilván. A legnagyobb 15 önkéntes nyugdíjpénztár ugyanakkor bő 420 ezer olyan tagot tart nyilván, aki 2020-ig eléri a nyugdíjjogosultságot. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az előírt tízéves várakozási időt letöltött tagok 2005-2006-ban mintegy 59,9 milliárd forint megtakarítást - közel 47,6 milliárd forint hozamot és bő 12,30 milliárd forint tőkét - igényeltek vissza pénztáruktól. Tavaly ezenfelül 50,6 ezer tag számára fizettek ki 22,3 milliárd forint hozamot és 22,8 ezer tag számára 7,85 milliárd forint tőkét az önkéntes nyugdíjpénztáraknál. A tagok tehát - hangsúlyozta Erdős - inkább az adómentesen kivehető hozamokat igénylik, a tőkéhez kevesen nyúlnak hozzá. A felvétek eddigi összege nem éri el az összes önkéntes nyugdíj-megtakarítás 0,5 százalékát. Az egy főre jutó felvét viszont megközelítőleg 132 ezer forint, ami az átlagos 522 ezer forintnyi önkéntes nyugdíjpénztári számlaegyenleghez képest jelentős összeg. A PSZÁF a jövőben sem számít arra, hogy jelentősen felgyorsulna az egyösszegű kivét az önkéntes nyugdíjpénztáraknál.

Garancia a piacképes szaktudás megszerzéséhez

A Műszaki Informatikai Kar innovációs területén a kutatás, a projekttevékenység, valamint az oktatási tevékenység egyaránt nélkülözhetetlen. Az említett három terület önállóan is versenyképes, ezáltal a működésük egymást erősíti. Egy egyetem a műszaki tudományok területén akkor képes kiváló oktatási tevékenységet folytatni, ha a nemzetközi tudományos közösség által elismert kutatási tevékenységgel és élenjáró technológiákat alkalmazó ipari partnerekkel folytatott jelentős projekttevékenységgel egyaránt rendelkezik. A nemzetközi projektek megvalósítása során elérhető külső források mellett, a külföldi partnerek részvételének köszönhetően, hazai ipari partnereink nemzetközi kapcsolatrendszere is erősödik. Magas hozzáadott értéket előállító projektekben való részvételhez a tudományos kutatás szükséges feltétel. Ilyen nemzetközi projekteket csak nemzetközi szinten elismert tudományos teljesítménnyel lehet elnyerni - jelentette ki dr. Friedler Ferenc egyetemi tanár, a Műszaki Informatikai Kar dékánja. Nemzetközi szintű kutatás A kar állományába húsz nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudományos eredményekkel, élvonalbeli fejlesztésben szerzett tapasztalatokkal rendelkező kutató-professzor tartozik. A professzori kar szaktudása, valamint külföldi egyetemeken és nemzetközi cégeknél szerzett jelentős tapasztalata a minőségi szakmai teljesítmény garanciája. A kar kutatási tevékenységének jelentős része a műszaki és az informatikai tudományok közös területén folyik, mint például: - ipari folyamatok informatikai eszközeinek fejlesztése, - termelő hálózatok tervezése és optimalizálása, - ellátó lánc tervezése és optimalizálása, - egészségügyi informatika, - mobilkommunikációs eszközökhöz kapcsolódó fejlesztések, - biztonsági rendszerek fejlesztése, - nanotechnológia, - képfeldolgozás, - radiometria, fotometria, színmetrika, multimédia A kar tudományos potenciálja nemzetközi tudományos konferenciák szervezésében is megmutatkozik. Kutatói rendszeresen bővítik külföl-dön szakmai tapasztalataikat, ugyanakkor számos külföldi kutató érkezik Veszprémbe tapasztalatcserére. Nemzetközi kapcsolatok nélkül a kutatási tevékenység elképzelhetetlen, hiszen a kutatás globális tevékenység, csak nemzetközi színvonalon végezhető - jegyzi meg a szakember. Projekt- és pályázati tevékenység A korábbi és jövőbeli ipari partnerekkel a kar minden esetben hosszú távú, kölcsönös érdekeken alapuló stratégiai együttműködést folytat, így az eredményeket közösen hasznosítják. A hatékony projekttevékenység érdekében rendelkezésre áll a kar tudományos háttere, kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere, valamint célirányosan a kutatáshoz szükséges humán erőforrás és infrastruktúra. A nagyobb kutatás-fejlesztési témákhoz kapcsolódóan a kar önálló kutató-fejlesztő központokat hoz létre. Az elmúlt időszakban az Informatikai Biztonsági Kutató-Fejlesztő Központ (futurIT), valamint az Egészségügyi Informatikai Kutató-Fejlesztő Központ alakult meg, melyeket a jövőben továbbiak követnek. Magas színvonalú oktatás A kar elkötelezett abban, hogy megalapozza hallgatói szakmai karrierjét, ennek megfelelően az érdeklődők számára elitképzést nyújt, melynek részeként figyelmet fordít arra, hogy a legkiemelkedőbb tanulmányi eredményekkel rendelkező középiskolások nyerjenek felvételt. Ezt a folyamatot támogatja, hogy - Magyarországon egyedüliként - a Műszaki Informatikai Kar országos hatókörű tehetséggondozó iskolát működtet a matematika területén kiemelkedő képességgel rendelkző középiskolások számára, Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola néven. A karra felvett hallgatók már a második évben lehetőséget kapnak arra, hogy témavezető segítségével komoly kutatási témán dolgozzanak. Tanulmányaik során nemzetközi konferenciákon vesznek részt, előadásokat tartanak, publikálnak. Szakmai pályájuk felépítése tudatosan tervezett módon történik, ami nagy előnyt jelent számukra a doktori fokozat megszerzése során. A kar azon hallgatói, akik a tudományos pálya helyett a piaci környezetet választják, tanulmányaik mellett tevékenyen bekapcsolódhatnak valós, ipari problémákat megoldó kutatás-fejlesztési projektekbe. Projekttevékenységük közben testközelből ismerhetik meg a piaci projekteket, elsajátítják a csapatmunkához szükséges készségeket, miközben munkájukért megfelelő díjazásban részesülnek. Fontos szerep számos területen A felsőoktatási intézményeknek fontos szerep jut az innovációs folyamatban, az alapkutatástól a fejlesztésig vezető út számos mozzanatát célszerű az intézmények biztosította keretek között elvégezni, hiszen ebben a környezetben adott a nemzetközi kapcsolatrendszer, a tudományos háttér. A Műszaki Informatikai Kar a három fő tevékenység egymást támogató rendszerében rendkívül hatékonyan működik. Tevékenysége révén hozzájárul a régió magas hozzáadott értéket képviselő innovációs folyamataihoz, nyitott az új kutatási-fejlesztési témák indítására, partnereivel hosszú távú, kölcsönös érdekeken alapuló szakmai együttműködést valósít meg - foglalta össze a dékán.

"A megfelelő érvek mellett hagyom magam meggyőzni"

Egy ország életében nagy szerepük van a hagyományoknak, és ha azok tiszteletre méltóak, az utókor erkölcsi kötelessége a megőrzésük - vallja Kolosi Tamás, akinek családi vállalkozása, a Líra és Lant csoport két-három éven belül a tőzsdére kerülhet.

Mindenki eltörölné a különadót

Egyeztetett, de semmire nem jutott a kormány és a szakértői kör.

A különadót most már mindenki eltörölné

A közelmúltban felvázolt adóelképzelések egyike sem nyerte el az adószakértők tetszését, legalábbis a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szervezte egyeztető tárgyaláson általánosságban megfogalmazott elképzeléseik egyik megismert javaslatot sem fedték le. Általánosságban a régóta hangoztatott kifogásokat, problémákat foglalták össze a meghívott szakértők (köztük volt Erdős Gabriella, a PWC, László Csaba, a KPMG adópartnere, Oszkó Péter, a Deloitte elnöke, Vámosi-Nagy Szabolcs és Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének alelnöke). Arról azonban nem tudtak mit mondani, hogy mi valósulhat meg az ötleteikből - újabb egyeztetés mindazonáltal egyelőre nem lesz. A szuperbruttó néven elhíresült elképzelést egyébként állami intézmények is támadják, mert azon túlmenően, hogy szociálisan tökéletes érzéketlenségről tanúskodik, a gyakorlatban megvalósíthatatlan az az eleme, amely a munkáltatókat automatikus béremelésre utasítja. Arról nem is szólva, hogy korrupciót erősítő az elképzelés: eleve bicskanyitogató hatása lenne, ha az alkalmazottak szembesülnének az elvonások valódi mértékével. A szakértők egyértelműen az egyszerűsítés mellett kardoskodnak, ami tulajdonképpen megfúrja a kormány által preferált járulékközpontú elképzelést. A járulékok és kedvezményeik átláthatatlan burjánzása mellett szektortorzító is az ötlet, amely csak tíz főig engedélyezné a járulékok csökkentését. Persze magával a csökkentéssel egyetértenek a szakértők. Az egyszerűsítés részeként például a kisadókat úgy, ahogy van, eltörölnék - persze nem a tavaly ősszel kitalált összevonás módszerével. Talán egyetlen ilyen kisadót volna értelme megtartani, a termékdíjat, hiszen annak egyéb hozadéka is van, mint pár milliárd forint bevétel generálása - mondta lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs. A harmadik elképzeléssel pedig egyszerűen elvi problémája van a szakértőknek. Vannak, akik nem támogatják a lineáris adózás bevezetését. A jövedelemadó-központú adómódosító pedig tulajdonképpen erre hajaz: 2,5 millió forintig húsz, afelett pedig 30 százalékos jövedelemadóval számolna. A szolidaritás elvének mond ellent a lineáris adó, amikor is a magasabb jövedelműeket nem kényszeríti nagyobb mértékű hozzájárulásra. Ami viszonylagos egyetértést tükröz a kormány és a szakértők között, az a különadó eltörlése. A kormány - úgy tűnik - megpróbál hitelességet tükrözni azzal, hogy az ígérethez híven csak átmeneti sarcként tekint a különadóra. Emellett az adóadminisztráció egyszerűsítésével és hatékonyságnöveléssel több adózót sarkallnának adófizetésre, mint az a jelenlegi rendszerben megoldható.

Fővárosi telekmustra

A fővárosi telekpiacon is érezhető a forgalom lassulása. Az üres területek kínálatának szűkülésével az árak ugyan évről évre feljebb araszolnak, de a drágulás aránya már inkább az építkezőket, semmint a befektetőket hozza lázba. Budapest telekpiacán a március beköszöntével sincs túl nagy forgalom, igaz, a kínálat is egyre szűkösebb. Az árakat nézve továbbra is a budai oldal vezet, bár itt is inkább a beépíthetőségi, semmint a befektetési szempont az elsődleges. A Duna jobb partján fekvő kerületek közül a XXII. vezet az eladásra kínált házhelyek számában, és a négyzetméterárak is itt a legalacsonyabbak - mondta lapunknak Kala Imre, a Kala és Társa Ingatlanhasznosító Kft. ügyvezetője. Az átlagos házhelyméret 1000 négyzetméter, a közművesítettség foka pedig kijjebb haladva egyre csökkenő. A favorit kerületek között van továbbra is a XI., amelynek legfelkapottabb részein (Törökbálinti út, Sas-hegy) 1000-1400 négyzetméteres telkeket kínálnak, ám ezek száma az élénk magán- és befektetői kereslet miatt egyre csökken. A szintén legkeresettebb II. kerület rózsadombi és pasaréti térségében többnyire csak bontandó házas telkeket árusítanak, míg a II/A részen számos, olcsóbb beépíthető terület vár gazdára. A XII. kerület Orbán-hegy fölötti részén, ahol luxus családi házak épülnek, főleg a 2000 négyzetméternél nagyobb, kedvezőtlen adottságú, hosszú, keskeny telkek uralják a kínálatot. A III. kerületben a frekventált területeken, a Remete-, Testvér- és Csúcs-hegyen és a Római környékén, illetve Csillaghegyen is megfelelő a kínálat. A pesti oldal telekárai - helytől, mérettől, a közművesítés fokától és a beépíthetőség arányától függően - szintén igen széles skálán, 5 millió és 2 milliárd forint között mozognak. Az említett telekadottsági szempontok - Murányi Ákos, a Duna House elemzési vezetője szerint - is igen fontosak, hiszen vannak olyan házhelyek a kínálatban, amelyek esetében a legközelebbi közmű-csatlakozási lehetőség közel 1 kilométerre érhető el, és olyan eladásra kínált parcellák is akadnak, amelyeken telekváltoztatási vagy építési tilalom korlátozza az építkezést. Ezek nagyban rontják a forgalomképességet, az eladási árat is jelentősen csökkentik. A Duna bal partján - a szakember tapasztalata szerint - egyébként elsősorban a külső kerületekben bő a telekkínálat, bár némelykor a befektetők körében igen népszerű XIII. kerületben is eladósorba kerül egy-egy előnyös fekvésű terület. Nagyobb számú beépíthető telek található még a IX. és X. kerületekben, valamint a VIII. kerület egyes részein, ám ezek is többnyire társasházépítésre alkalmasak. Ahogy haladunk a Belváros felé, az árak nagyon látványosan emelkednek. Például amíg a XVI. kerületben egy több mint 5000 négyzetméteres ipari terület már 50 millióért megszerezhető, addig az Erzsébet királyné útja környékén egy 1000 négyzetméteres beépíthető terület ára már 120 millió forint körül van. Hasonló árat kell fizetni egy 1200 négyzetméteres, külsőbb XIII. kerületi telekért is, de a VIII. kerületben, egy 65 százalékban beépíthető, 5000 négyzetméteres, szintén társasház építésére alkalmas terület ára már megközelíti a 250 millió forintot. Még beljebb haladva a központ felé - például a hamvába dőlt kormányzati negyed közelében - pedig már 360 millió forintot kell letenni egy 1000 négyzetméteres telekért. A tőkeerősebb befektetők szintén az ex-kormányzati negyed közelében találnak közel 7000 négyzetméteres területet is, 2,4 milliárd forintért. A külsőbb kerületekben egyébként nemcsak széles kínálatban válogathatnak a családi házat építeni szándékozó vevőjelöltek, de a budainál jóval olcsóbban megúszhatják a telekvásárlást. Az erdő melletti ingatlanoktól kezdve a frekventáltabb részekig megfelelő a kínálat a 30-40 százalékban beépíthető ingatlanokból.

Felöltöztetett használati tárgyak

A verseny arra készteti a gyártókat, hogy ismert divatgurukat nyerjenek meg új termékeik felöltöztetéséhez - a külföldi példák után hazai együttműködésről is hírt adhatunk.

Informatikában és biológiában a világ legjobbjai között

Gilyén András és Spohn Márton képviselte Magyarországot a stockholmi Nemzetközi Ifjúsági Tudományos Szemináriumon (SIYSS) 2007 decemberében.