Gilyén András, a Hungaroszféra, egy innovatív gömbrobot feltalálója a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) delegáltjaként jutott ki, míg a növények kártevőkkel szembeni védekezését kutató Spohn Márton az EU Fiatal Tudósok Versenyén szerzett első helyezésével kvalifikálta magát.
A Fiatal Kutatók Svéd Szövetsége és a Nobel Alapítvány 1976 óta rendezi meg a Nemzetközi Ifjúsági Tudományos Szemináriumot (International Youth Science Seminar), amely műfajában a legnagyobb presztízsű rendezvénynek számít. A Nobel-díj-átadási ünnepséghez szervesen kapcsolódó egyhetes találkozón évente 25, a világ minden tájáról, például ezúttal Ausztráliából, Japánból, Mexikóból vagy Ugandából érkező tehetséges fiatalok vehetnek részt. Többségük ifjú kora ellenére már számos nemzetközi megmérettetésen bizonyított, például Spohn Mártonhoz hasonlóan az Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyén vagy az Intel nemzetközi tudományos és mérnöki vásárán. Az egyhetes rendezvényen számos szakmai és közösségi programon vehettek részt a fiatalok, meghallgathatták a fizikai és kémiai Nobel-díjasok előadásait vagy kipróbálhatták tradicionális svéd ételek elkészítését és ismerkedhettek az országgal.
Szuperpontos iránytű a mobiltelefonban
Gilyén András az Eötvös Loránd Tudományegyetem elsőéves matematika szakos hallgatója, aki több tehetséggondozó szervezet (Kutató Diákok Országos Szövetsége, Magyar Innovációs Szövetség) javaslata alapján lett az az ifjú tehetség, aki munkája elismeréseként részt vehetett a Nobel-díj átadásán és az ehhez kapcsolódó egyhetes szemináriumon. A Budapesten kutató diák a Mindentudás Egyetemén tartott előadásával vált ismertté a tudományos eredmények iránt érdeklődők körében. Ott bemutatott találmánya, a mobilos iránytű sikertörténete 2006 júniusában kezdődött, amikor első díjban részesült a Magyar Innovációs Szövetség által megrendezett 15. országos ifjúsági tudományos és innovációs versenyen.
A mobilos iránytű egy a mobiltelefonra letölthető program, amely csillagászati módszerrel (azaz nem egy új hardver segítségével), az idő és a földrajzi hely segítségével határozza meg, hogy mekkora szöget zár be egymással az északi irány és a nap iránya. Az iránytű a földrajzi északi pólus irányát mutatja meg, így jóval pontosabb, mint egy mágneses iránytű, ami a mágneses északi pólust mutatja.
A MISZ versenyén elnyert díjjal kapott lehetőséget a fiatal tudós arra, hogy részt vehessen a fiatal tudósok európai uniós versenyén, amelyet szintén Stockholmban rendeztek meg 2006 szeptemberében, ahol elnyerte az Európai Szabadalmi Hivatal eredetiségért odaítélt díját. A versenyen, mint minden évben, 2006-ban is három csapat indult Magyarországról, és a mobilos iránytű különdíja mellett az apoptózissal (aktív sejtelhalás) kapcsolatos munkát bemutató kutatócsoport második díjat és egy különdíjat nyert.
Gilyén András a különdíjnak köszönhetően ezt követően 2007. április 17-20. között a Münchenben megrendezett Patinova kiállításon is bemutathatta mobilos iránytűjét, a Magyar Fiatal Tudósok Társaságának tagjaként. Az esemény jelentőségét mutatja, hogy a rendezvényen Angela Merkel német kancellár is beszédet mondott. A rendezvény ideje alatt András személyesen találkozhatott Alain Pompidouval, az Európai Szabadalmi Hivatal elnökével, továbbá részt vett a European Inventor of the Year díjátadási ünnepségén is.
Gilyén kutatói tehetsége kiváló gyakorlati érzékkel párosul, ami manapság rendkívül fontos az innovációban rejlő lehetőségek kiaknázásához. Szerencsésnek tartja magát, mert az iránytű ötlete és piaci forgalmazása között példátlanul rövid idő telt el, amit azzal magyaráz, hogy végig nagy hangsúlyt fektetett a közérthetőségre és az univerzalitásra. Igyekezett minél egyszerűbb programot írni, hogy sok telefonon működjön, amelyet aztán átlátható menüvel és sok súgóval látott el. A program tartalmazza a világ összes időzónáját és több száz város koordinátáját, így az egész világon használható, de mivel elsősorban Magyarországra fejlesztette, így az ország 50 legnagyobb városának koordinátáját is eltárolta.
A program letölthető az internetről. A felhasználónak semmi mást nem kell tennie, mint kiválasztani a listából a hozzá legközelebbi magyar várost, és a kijelzőn megjelenő egyik nyilat beforgatni a nap, illetve a hold irányába, és már működik is a telefonos iránytűje. A program térerő nélkül is használható: erdő közepén vagy mély völgyekben.
Hungaroszféra, a bolygójáró gömbrobot
A tizenhatodik ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató versenyen (2006/2007) Gilyén András Szvoboda Péterrel közös alkotása, a Hungaroszféra szintén első díjat nyert. A gimnáziumban működő Indukció Tudományos Diákkör keretén belül kezdtek fejleszteni egy Hunveyort (magyar egyetemi gyakorló űrszondamodellt), ők lettek volna a kilencedik ezzel foglalkozó csoport. Ehelyett inkább kicsit módosítottak a fejlesztés irányán, így született meg a Hungaroszféra, egy távirányítható gömbrobot, amely a legváltozatosabb környezetben képes különböző feladatokat ellátni, illetve adatokat, mintákat gyűjthet a környezetből. (Egyelőre még csak egy kamera van felszerelve a robotra, mert elsősorban a mechanika kivitelezésére fektették a hangsúlyt, de különböző érzékelők felszerelését is tervezik.) A robot különlegesen koordinálható, így nehéz terepeket is leküzd. Mivel csak egy ponton érintkezik a talajjal és súlypontja a gömb egyenlítője alatt van, nem képes felborulni. A gömb mérete csak jelentéktelen mértékben befolyásolja a robot súlyát, lejtőmászó képessége a végletekig növelhető, annak csak a súrlódás szab határt. E tulajdonságai ideálissá teszik idegen bolygók/holdak felszínének tanulmányozására, mindazonáltal a földön is alkalmazható, ráadásul - a gömb zártsága miatt - a robot akár vízen is haladhat.
András a svédországi rendezvény révén, a szakmai előadások és közösségi programok mellett saját találmányának továbbfejlesztéséhez is partnerre talált egy amerikai kutatótárs személyében, aki más téma kapcsán, de ugyanazzal a problémával szembesült, mint a magyar feltaláló.
A 18 éves Spohn Márton a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium végzős tanulója, aki az EU Fiatal Tudósok Versenyén első helyezést ért el. A világ működése iránt mindig is érdeklődő, így természettudományos beállítottságú fiatal innovátor kutatásának alapproblémája (hogyan védekeznek a növények speciális szagok kibocsátásával a kártevők ellen) másfél évvel ezelőtt, egy biológiatáborban született, ahol növénymeghatározás során figyelt fel a tanulmányozott növény által kibocsátott különleges szagra.
Környezetbarát növényvédő szerek
A növények egy nagy csoportja, de különösen az ajakos virágúak családjának tagjai képesek bizonyos vegyületek kibocsátásával kártevőiket elriasztani. A díjnyertes kutatómunka kísérletek segítségével mutatta ki e jelenség kémiai hátterét. Az önvédelmi funkciót ellátó vegyületcsalád, a furanolabdánok lehetséges reakcióútjainak vizsgálata céljából növényi kivonatokat kromatográfiás és spektroszkópiai módszerekkel vizsgáltak, számítógépes modellszámításokat, valamint szövettani mikroszkópos vizsgálatokat végeztek. A számítógépes modellszámítások alapján születtek meg a javaslatok az átalakulás különböző közegekben lehetséges reakcióútjaira. A kísérleti eredményeket összevetve Spohn Márton új elméletet dolgozott ki a furanolabdánok növény általi felszabadításának módjára.
A megalkotott elmélet magyarázatot ad arra is, hogyan tudja a növény időben, koncentráltan felszabadítani önvédelmi vegyületeit, azok lassú termelődése ellenére. A kutatás eredményeinek lehetséges alkalmazási területe a környezetet nem terhelő növényvédő szerek fejlesztése.
Spohn Márton kutatásával nemzetközi szinten először 2007 szeptemberében mérette meg magát. A 19. alkalommal megrendezett innovációs verseny valenciai döntőjén a MISZ által megrendezett 16. ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny három elsődíjas pályázója egyikeként képviselte Magyarországot. Az európai ifjú tudósok versenye négylépcsős. Az első két fordulót a részt vevő országok bonyolítják le, az itt kiválasztott legjobb 2-3 pályamunkáról a nemzetközi bírálóbizottság előzetesen egy legfeljebb 10 oldalas, angol nyelvű leírást kap. Ezt követően a kiválasztottak háromnapos, kiállítással egybekötött prezentáción vesznek részt, ahol a nemzetközi zsűri személyes konzultációk során alakítja ki a végleges sorrendet. A 2007-es európai döntőre, a negyedik fordulóra, 33 országból 81 pályázat készítőit hívták meg. A döntőn Spohn Márton a három első díj egyikét nyerte el Növények kártevőkkel szembeni önvédelmének vizsgálata című pályamunkájával, amellyel kiérdemelte a meghívást a stockholmi egyhetes rendezvényre és a Nobel-díj átadási ünnepségére.
Márton az egyhetes svédországi tartózkodás legemlékezetesebb programjaként - az átadási ceremónia mellett - a svéd konyhával való ismerkedést, a stockholmi városnézést és a helyi középiskolásoknak angol nyelven tartott előadását említette. Jövőbeli tervei között a göttingeni egyetem biológia szakán való továbbtanulás szerepel, ahol kutatási témáját is továbbfejlesztheti a jelenség genetikai hátterének leírásával.
Economx