A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - jelentette be Erdős Mihály főigazgató-helyettes sajtótájékoztató keretében - 2008. május 7-től fogyasztóvédelmi tájékoztatási akciót indított a járadékszolgáltatások megismertetésére. Ennek keretében a PSZÁF külön menüpontot nyitott honlapjának főoldalán ("Fókuszban a nyugdíj- és életjáradék" címmel), amelyben közérthető tájékoztató anyagok találhatók, illetve a piaci szereplőknek szóló szakmai elemzés is helyet kapott. A tájékoztatást annak ellenére nagyon fontosnak tartják, hogy a járadékszolgáltatásra vonatkozó jelenlegi szabályok finoman fogalmazva is meglehetősen hiányosak még. A PSZÁF a szaktárcával közösen már jó ideje - egyelőre azonban konkrét eredmény nélkül - dolgozik ezek megalkotásán.
Magyarországon mindig is lehetett életjáradékot vásárolni - hangzott el a tájékoztatón -, de ezt eddig nagyon kevesen tették meg, így nem jelentett nagy problémát, hogy a lakosság nagyobb része nem érti azok működését. A következő bő egy évtizedben azonban mintegy 600 ezer állampolgár válik jogosulttá önkéntes vagy magán-nyugdíjpénztári megtakarításaiból életjáradékra. A járadékokkal kapcsolatos problémák komplexitását a felügyelet szerint csak fokozza, hogy itthon tíz biztosítótársaság is kínál járadékalapú élet- és nyugdíjbiztosítást. A felügyelet összegzése szerint 2020-ig közel 203 ezer magán-nyugdíjpénztári tag válik jogosulttá az öregségi nyugdíjra, azaz nyílik meg előtte a magánjáradék lehetősége. E tagok saját egyéni pénztári számláin, a Pénztárak Központi Nyilvántartásában szereplő egyéni számlák alapján az utolsó, 2006 végi adatok szerint közel 150 milliárd forint vagyont tartottak nyilván. A legnagyobb 15 önkéntes nyugdíjpénztár ugyanakkor bő 420 ezer olyan tagot tart nyilván, aki 2020-ig eléri a nyugdíjjogosultságot.
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az előírt tízéves várakozási időt letöltött tagok 2005-2006-ban mintegy 59,9 milliárd forint megtakarítást - közel 47,6 milliárd forint hozamot és bő 12,30 milliárd forint tőkét - igényeltek vissza pénztáruktól. Tavaly ezenfelül 50,6 ezer tag számára fizettek ki 22,3 milliárd forint hozamot és 22,8 ezer tag számára 7,85 milliárd forint tőkét az önkéntes nyugdíjpénztáraknál. A tagok tehát - hangsúlyozta Erdős - inkább az adómentesen kivehető hozamokat igénylik, a tőkéhez kevesen nyúlnak hozzá. A felvétek eddigi összege nem éri el az összes önkéntes nyugdíj-megtakarítás 0,5 százalékát. Az egy főre jutó felvét viszont megközelítőleg 132 ezer forint, ami az átlagos 522 ezer forintnyi önkéntes nyugdíjpénztári számlaegyenleghez képest jelentős összeg. A PSZÁF a jövőben sem számít arra, hogy jelentősen felgyorsulna az egyösszegű kivét az önkéntes nyugdíjpénztáraknál.
B. Judit Varga