Keresés

Közzétették a sukorói szerződést

Az adatvédelmi ombudsman állásfoglalása alapján nyilvánossá tette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) a Sukoró és az Albertirsa-Pilis területeken lévő ingatlanok cseréjéről szóló, tavaly nyáron aláírt szerződést - írta az MTI-Eco. A húsz darab 70 hektárnyi sukorói ingatlant 1084 millió, a három darab 182 hektárnyi albertirsa-pilisit pedig 787,4 millió forintra értékelték. A cserére szerződött Joav Blumnak pedig a szerződés szerint 296,61 millió forint különbözetet kellett fizetnie. A Sukoró külterületén fekvő ingatlanok a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, a Vadex Mezőföldi Zrt. és a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében voltak a szerződés aláírásakor, a földterületek egy része a földhivatali bejegyzés szerint kivett kopárság, erdő, gyep, út, árok és parti sáv. Az ezért cserébe a Joav Blum által felajánlott területeken lévő ingatlanok közül kettő Albertirsán, egy pedig Pilis külterületén található. Ezt a szerződést kell Oszkó Péter pénzügyminiszter utasítására a feleknek újratárgyalniuk az eredeti állapot helyreállítása érdekében. Amennyiben november 9-ig nem sikerül megállapodni, akkor az MNV-nek jogi lépéseket kell tennie az ügylet semmissé tételére.

Nyilvános a sukorói kaszinó-szerződés

Közzétette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a Sukoró és az Albertirsa-Pilis területeken lévő ingatlanok cseréjéről szóló, 2008. július 30-án aláírt csereszerződést.

Milyen az innováció távol-keleti partnerekkel?

A kulturális különbségek, a nyelvi akadályok és a nagy távolság ellenére megéri a nemzetközi együttműködésben érdekelt vállalatoknak japán és kínai partnerekkel kooperálni. A k+f-et prioritásként kezelő gazdaságélénkítő csomagok a korábban elzárkózó országokban is felkeltették az érdeklődést a külföldi kapcsolatok iránt.

Formára épülő magyar sikerek

Az idén október elején immár 30. alkalommal osztották ki a Magyar Formatervezési Díjat. A nagy múltú elismerés mellett idén először lehetett elnyerni a Design Management Díjat, melyre azokat az intézményeket jelölték, ahol a formatervezést céltudatosan alkalmazzák a mindennapi munka során.

Dorotheum: közeleg az őszi aukciós hét

Múlt szombattól már látható az előzetes kiállítás a Dorotheum bécsi palotájában abból az anyagból, amelyre október 6-tól 8-ig lehet majd licitálni a hagyományos őszi aukciós héten. Szokás szerint először a régi mestereket kiáltják ki, összesen háromszáz tételben. A XV. századból Matteo Lambertini Keresztelő Szent Jánosára a katalógusban nem adtak árat, így a legmagasabbról a híres csendéletfestő, Georg Flegel virágcsokra indul, ezt 200-300 ezer euróra becsülik a ház szakértői. Ezt követi az angol földön híressé vált XVIII. századi olasz tájfestő, Francesco Zuccarelli jellegzetes olajképe a 200-230 ezer eurós sávban, illetve a Mediciek házifestője, Jacopo Ligozzi, akinek páros virágcsendéletét egyenként 100-150 ezer eurós becsértéken kínálják. Jacob von Ruisdael erdős folyókanyarja egy évszázadon át lappangott, ezért várhatóan felverik 70-90 ezer euróra saccolt árát. Másnap a XIX. századi festészet kerül sorra: a népszerű biedermeier festő, Ferdinand Georg Waldmüller zsánerjelenetének becslése még a régi mesterekét is lekörözi a maga 300-400 ezer eurós sávjával. Eugen Blaas velencei ciklusából egy udvarlási jelenet - A pók és a légy szimbolikus címmel - 150-200 ezer eurót kóstál, Friedrich Gauermann aratása 100-120 ezer eurót érhet meg. Két napon át viszik kalapács alá a vegyes műtárgyakat, az ezüstneműből két reprezentatív darab emelhető ki: egy vitorlást formáló asztali díszedény, 14-18 ezer euróért, illetve egy párizsi fedeles kupa elefántcsont montírozással, 12-16 ezerért. A porcelánkínálatból megemlítendő egy kisebb Du Paquier-kollekció, valamint egy közel méteres díszváza 1865-ös datálással, Frigyes Vilmos trónörökös mellképével az egykori porosz királyi manufaktúrából, 25-45 ezer euró közti áron. A töretlenül keresett biedermeier kategóriájában Josef Danhauser bécsi műhelyéből egy kandeláberpárt az 1800-as évek elejéről 30-40 ezer euróra tartanak, ehhez képest alkalmi vétel egy olasz barokk díszkomód 12-16 ezer euróért. A válság során egyre kapósabbá váló ékszereké a záróakkord október 8-án: egy gyémántokkal és brillekkel kirakott platina női karkötő a 37-60 ezer eurós sávban csábítja az érdeklődőket, míg a képünkön látható variálhatóan hordható négyrészes fehérarany garnitúra (gyémánt- és zafírkövekkel) már 22-35 ezer euró között megpályázható.

Hosszabb lett a mátrai kisvasút

Meghosszabbította 3,5 kilométerrel a Gyöngyös-Lajosháza közötti erdei kisvasút vonalát az Egererdő Zrt., a beruházás 450 millió forintba került - írta az MTI-Eco. Az Egererdő Zrt. három erdei kisvasutat működtet, ezek közül csak a szilvásváradi forgalma éri el azt a szintet - évi 200-250 ezer utassal -, hogy fenntartása ne legyen veszteséges. Ennek ellenére a Gyöngyös-Lajosháza vonal szeptember 30-áig új végállomást kap, mert 3,5 kilométerrel - a Szalajka-ház nevű helyig - meghosszabbították a sínpárt. A bővítés oka egy 2005-ös nagy vihar, amelyben úgy megrongálódott a lajosházai vasúti pálya, hogy szóba került felszámolása is. Mivel azonban a bontás is pénzbe került volna, inkább a teljes felújítás és egy új szakasz létesítése mellett döntöttek, az akkori tulajdonos, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. anyagi támogatásával. A 8,5 kilométeres meglévő vonal felújítása és az új szakasz megépítése 450 millió forintba került. A kisvasutak különösen fontosak az Egererdő Zrt. számára, hiszen segítik az erdő és az erdőgazdálkodás megismertetését, a természet, a szabadidősportok iránti társadalmi igény kielégítését. A gyöngyösi, a felsőtárkányi és a szilvásváradi kisvasút fenntartása évente 20-40 millió forint veszteséget okoz a cégnek, amit más tevékenységi köreik bevételeiből finanszíroznak. A veszteségek csökkentésére évente különböző összegű támogatást kapnak a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től, de 2008-ban erre a célra nem jutott pénz.

Már dolgoznak a Duna újjáélesztésén

Öt szervezet megállapodása és uniós támogatás segítségével újul meg a mohácsi Szabadság-sziget.

Már a téli tüzelőt veszik

A Napi által megkérdezett erdészetek megnövekedett lakossági keresletet tapasztalnak, ennek ellenére többségük csak az áfát követve emel árat. Az egyéni felhasználókat a gázártámogatás változása és a telente rendszeressé váló gázvita is nagyobb mennyiség beszerzésére serkenti.

Egyszerűsítette az életet az új erdőtörvény

Az alig egy hónapja hatályos új erdőtörvény hatása még alig érződik, mivel az erdőgazdálkodók jelenleg a régi jogszabály szerint kiadott engedélyek alapján végzik tevékenységüket. Az új előírások előnyeit igazán a jövő évi munkák tervezésekor érezhetik az erdőgazdálkodók, mivel a korábbi többszintű engedélyezést egyszeri jóváhagyás és ezt követő bejelentés váltja fel - mondta a Napinak Nagy Dániel, az FVM természeti erőforrások főosztályának vezetője. Az új törvény, bár számos ponton szigorítja a gazdálkodás feltételeit - a falopások megelőzése érdekében a kitermelt fa nyomon követhetőségének biztosításához származásigazolási rendszert vezethetnek be 2010-től -, lehetőség szerint igyekszik csökkenteni az adminisztrációs költségeket is. Az egyik fő változás, hogy amennyiben az erdészet már megkapta a tízéves gazdálkodási keretterve jóváhagyását, az abban szereplő éves kitermelési terveket elegendő lesz csupán bejelenteni a tárgyévben az erdészeti hatóságnak. A hatóság 30 napot kap az esetleges beavatkozásra, a bejelentett művelet pedig csak e határidő lejárta után végezhető el. Ha olyan gazdálkodó kér kitermelési engedélyt, aki három éven belül megsértette az erdőgazdálkodási előírásokat, csak biztosíték ellenében kaphatja meg azt, a biztosíték összegét azonban az újraerdősítés végén, többszöri ellenőrzést követően visszakaphatja. Maximálták, mekkora területen végezhető indokolt esetben tarvágás, és egyre inkább a folyamatos erdőborítást biztosító módokra, például a szálaló vágások bevezetésére ösztönzik a gazdálkodókat. Több erdészetben is megkezdődött már a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás kialakítása - ezt az összes állami tulajdonú erdőterület egyötödén kell majd megvalósítani. A magánerdőkben pedig a fenntartható gazdálkodást az ÚMVP erdő-környezetvédelmi támogatási programja ösztönzi majd. A törvény meghatározza a kizárólagos állami tulajdonú erdők körét is, amelyek nem lesznek forgalomképesek. Ezeket csak költségvetési szerv vagy teljesen állami tulajdonú gazdaság kezelheti. Az állami erdőgazdaságoknál a legfontosabb cél az, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás folytatása mellett az erdőkkel kapcsolatos közcélokat és közjóléti feladatokat úgy valósítsák meg, hogy ne terheljék a költségvetést - mondta Nagy. Az új törvény alapján az erdők bármely immateriális szolgáltatásából származó állami bevétel csak az erdőkre fordítható. Erre és az ÚMVP támogatásaira is szükség lesz, mivel a jelenlegi kétmillió hektáros erdőterületet a nemzeti erdőtelepítési program szerint a következő 35-50 évben 686 ezer hektárral növelnék, így az erdősültség a jelenlegi 20,3 százalékról 27 százalékosra nőhet. Az előző évtizedben a magán-erdő-gazdálkodók mintegy 100 ezer hektár új erdőt telepítettek. Az aktivitást azonban visszavetette a költségek gyors emelkedése, ráadásul a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal olykor több évet csúszik a támogatási kérelmek elbírálásával és a kifizetésekkel. Az elmaradás az utóbbi hónapokban csökkent, az FVM pedig felülvizsgálja a támogatásokat.