A designszakma legrangosabb hazai kitüntetését, a 30 éves múltra visszatekintő Magyar Formatervezési Díjat október 5-én hat díjazott és négy különdíjas vehette át az Iparművészeti Múzeumban. Az összesen 262 pályamunka 4 kategóriában (termék, terv, vizuális kommunikáció és diákmunka) érkezett be, ötletekből tehát most sem volt hiány. A termékek közül a téli erdő kuszasága ihlette Je Suis Belle kollekció és a Mediso Kft. egy orvosi képalkotó műszere, az Any Scan, míg a tervek közt az eScart, azaz egy többfunkciós elektromos roller bizonyult a legkreatívabbnak. A vizuális kommunikáció leginkább fantáziadús munkájának a letisztult, fekete-fehér kombináción alapuló Merész Fotó arculatát találta a zsűri, a legremekebb diákmunkát pedig Görömbei Luca és Nagy Krisztina végezte, előbbi nevéhez kemencében olvasztott, majd kézzel csiszolt építészeti üvegelem fűződik, utóbbi a diszlexiás gyerekeket olvasni tanító, "Pilop"-ra keresztelt készségfejlesztő játékot találta ki.
Idén először mutatkozott be a Design Management Díj. A Magyar Formatervezési Tanács a 30. évforduló alkalmából döntött úgy, hogy 2009-ben nemcsak a magyar designerpiacot és -potenciált versenyezteti és ismeri el, hanem ideje arra is rámutatni, hogy az innováció több mint tudomány és technológia, magában foglalja a designt is. Az innováció nem feltétlenül folytonos technológiai megújulást jelent, versenytársaink éppen abban nagyok, hogy képesek ugyanazt a tartalmat bizonyos időközönként más köntösbe bújtatni, magát kellető módon továbbfejleszteni - mondta el lapunknak dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Magyar Formatervezési Tanács elnöke. Munkájuk lényege, hogy hozzáadott értéket hozzanak létre, amiért a vásárló is hajlandó többet áldozni, tehát nem csupán fogyasztómanipulációs lépésről vagy marketingfogásról van szó.
A szerzői jogi vonzatú magyar kreatív iparágak kicsi anyagigényű és nagy szellemi értéket megtestesítő tevékenységet végeznek, fontosságukra az is rávilágít, hogy 2006-ban 7,4 százalékkal járultak hozzá Magyarország GDP-jéhez. A Design Management Díj éppen arra hivatott, hogy ebből a körből kiemelje és elismerje a legjobbakat, idén kettő piaci szereplőt. A Magyar Formatervezési Tanács arra szeretett volna választ kapni, hogy a design mennyire képes áthatni a magyar termelővállalatok és a kulturális intézmények életét. A kétlépcsős felhívásra 58 jelölés érkezett, és végül 28 intézmény kapta azt a feladatot, hogy önátvilágításba fogjon, és adott szempontrendszer mentén képet adjon arról, hogy az elmúlt öt évben mennyire támaszkodott a designra, mennyire integrálta azt a saját döntési folyamataiba.
A rangos hazai szakemberekből álló bírálóbizottság idén egy vállalat és egy intézmény neve mellé tette le a voksát, egy-egy millió forinttal jutalmazva a designba fektetett munkájukat. A Tungsram-Schréder Zrt. elismerését többek között az indokolta, hogy belső designereket és külső designerstúdiókat is foglalkoztat a tudatos formatervezési stratégia jegyében. A 25 éves múltra visszatekintő cég komplett városi közvilágítások és például a Szabadság híd kivilágításának megtervezésekor kamatoztatta ezt a tudását. A Műcsarnok az intézményi kategóriában bizonyult a legjobbnak. A Műcsarnok, az Ernst Múzeum és a Dorottya Galéria olyan arculatot kapott, mely egységes, ugyanakkor a megkülönböztető jegyeket is kifejezi. A két díjazott két olyan példa, mely azt mutatja, hogy Magyarországon színtiszta magyar közreműködéssel, magas fokon, értékfokozó eredménnyel lehet a designt alkalmazni - tette hozzá az elnök. (A cikk a Magyar Formatervezési Tanács támogatásával készült.)
Economx