Az alig egy hónapja hatályos új erdőtörvény hatása még alig érződik, mivel az erdőgazdálkodók jelenleg a régi jogszabály szerint kiadott engedélyek alapján végzik tevékenységüket. Az új előírások előnyeit igazán a jövő évi munkák tervezésekor érezhetik az erdőgazdálkodók, mivel a korábbi többszintű engedélyezést egyszeri jóváhagyás és ezt követő bejelentés váltja fel - mondta a Napinak Nagy Dániel, az FVM természeti erőforrások főosztályának vezetője. Az új törvény, bár számos ponton szigorítja a gazdálkodás feltételeit - a falopások megelőzése érdekében a kitermelt fa nyomon követhetőségének biztosításához származásigazolási rendszert vezethetnek be 2010-től -, lehetőség szerint igyekszik csökkenteni az adminisztrációs költségeket is. Az egyik fő változás, hogy amennyiben az erdészet már megkapta a tízéves gazdálkodási keretterve jóváhagyását, az abban szereplő éves kitermelési terveket elegendő lesz csupán bejelenteni a tárgyévben az erdészeti hatóságnak. A hatóság 30 napot kap az esetleges beavatkozásra, a bejelentett művelet pedig csak e határidő lejárta után végezhető el. Ha olyan gazdálkodó kér kitermelési engedélyt, aki három éven belül megsértette az erdőgazdálkodási előírásokat, csak biztosíték ellenében kaphatja meg azt, a biztosíték összegét azonban az újraerdősítés végén, többszöri ellenőrzést követően visszakaphatja.
Maximálták, mekkora területen végezhető indokolt esetben tarvágás, és egyre inkább a folyamatos erdőborítást biztosító módokra, például a szálaló vágások bevezetésére ösztönzik a gazdálkodókat. Több erdészetben is megkezdődött már a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás kialakítása - ezt az összes állami tulajdonú erdőterület egyötödén kell majd megvalósítani. A magánerdőkben pedig a fenntartható gazdálkodást az ÚMVP erdő-környezetvédelmi támogatási programja ösztönzi majd.
A törvény meghatározza a kizárólagos állami tulajdonú erdők körét is, amelyek nem lesznek forgalomképesek. Ezeket csak költségvetési szerv vagy teljesen állami tulajdonú gazdaság kezelheti. Az állami erdőgazdaságoknál a legfontosabb cél az, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás folytatása mellett az erdőkkel kapcsolatos közcélokat és közjóléti feladatokat úgy valósítsák meg, hogy ne terheljék a költségvetést - mondta Nagy. Az új törvény alapján az erdők bármely immateriális szolgáltatásából származó állami bevétel csak az erdőkre fordítható.
Erre és az ÚMVP támogatásaira is szükség lesz, mivel a jelenlegi kétmillió hektáros erdőterületet a nemzeti erdőtelepítési program szerint a következő 35-50 évben 686 ezer hektárral növelnék, így az erdősültség a jelenlegi 20,3 százalékról 27 százalékosra nőhet. Az előző évtizedben a magán-erdő-gazdálkodók mintegy 100 ezer hektár új erdőt telepítettek. Az aktivitást azonban visszavetette a költségek gyors emelkedése, ráadásul a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal olykor több évet csúszik a támogatási kérelmek elbírálásával és a kifizetésekkel. Az elmaradás az utóbbi hónapokban csökkent, az FVM pedig felülvizsgálja a támogatásokat.
