Kína gazdaságélénkítő csomagjának kilenc százalékát fordítja technológiai fejlesztésekre és az ipar átstrukturálására, a múlt évhez képest pedig 25 százalékkal növelte tudományos és technológiai kiadásait, gondoskodva arról, hogy a válság, amely kínaiul a veszély és lehetőség szavakból eredeztethető, valóban pozitív hatással legyen az országra - mondta lapunknak Szilas Cecília pekingi tudományos és technológiai (tét) attasé. A terv és a piac sajátos viszonyán alapuló kínai gazdaság a válságra eltérően reagál. A krízis nem elsősorban a bankszektort érintette, mint az USA-ban vagy az EU tagállamainak nagy részében, hanem - az ország exportorientáltsága miatt - leginkább a külkereskedelemben érezteti hatását. A vállalatok, követvén a kormányfő, Ven Csia-pao által vázolt stratégiát, az innovációra fordított kiadások növelése, például energiatakarékos, környezetbarát technológiák fejlesztése révén próbálnak a válság ellen küzdeni - akárcsak Japán.
Bár a két távol-keleti országban nagyjából megegyezik az üzleti szektor innovációs kiadásokból való részesedése, az eltérő gazdasági struktúra miatt a k+f-et 80 százalékban finanszírozó versenyszféra ténylegesen is meghatározza a japán innovációpolitikát és nagy hatással van az állami finanszírozású programokra - tudtuk meg Erdős Attila tokiói tét-attasétól. A válság miatt Japán nyitott a kapcsolatépítésre, mert meg szeretné őrizni vezető szerepét a gazdasági és tudományos életben is, de nem a rivalizálás, hanem az összefogás révén. Az ország szeretne kialakítani egy erős ázsiai szövetséget, amelyben Kínát és Dél-Koreát tekinti a fő partnereknek, ám az Egyesült Államokkal és az EU-val kialakított kapcsolatok is jelentősek. Japán gazdasági hátterét, k+f kapacitását és aktivitását tekintve Erdős szerint egyértelműen látszik, hogy vannak még kiaknázatlan lehetőségek a magyar-japán kapcsolatokban, különösen annak fényében, hogy a magyar oktatási rendszer híre igen jó, a magyar kutatók és tudósok elismertek Japánban.
A technológiai újításokra nyitott kínai szemléletmód a nemzetközi együttműködésben érdekelt magyar vállalatoknak is lehetőséget jelent a kapcsolatok bővítésére. Kína részvétele az EU k+f keretprogramjának projektjeiben erősödik és egyre szélesebb területekre terjed ki, Magyarországhoz fűződő viszonya Szilas szerint általánosságban véve igen pozitív, hírünk nagyon jó. Tematikájukat tekintve a kínai-magyar kétoldalú tét-projektek közel egyharmada a mezőgazdaságban létrejött együttműködés, amely Kína szempontjából hagyományosan kiemelt területnek számít. A projektek ötöde a gyógyászathoz kapcsolódik, míg kisebb számban genetikai, optikai és informatikai területeken is van kooperáció. A két ország tudományos akadémiája az ötvenes évek óta fejleszti a kapcsolatokat és a kétoldalú mezőgazdasági kutatási projektről szóló megállapodás 2009-es aláírásával az akadémiai szintű együttműködések száma háromra bővült - foglalta össze az attasé. Japánban, tekintettel az üzleti szféra dominanciájára, a nem állami kapcsolatok fejlesztése dinamizálhatja a kétoldalú kapcsolatokat. Ennek érdekében a szakkiállításokat, egyéb rendezvényeket érdemes nyomon követni, ha egy magyar vállalat bemutatkozási lehetőséget vagy partnereket keres.
Bár a kínai jogrend biztosítja a szellemi tulajdon védelmét, a sikeres együttműködés érdekében a magyar partnernek érdemes óvatosnak lennie. Az országban üzletet kötni kívánó magyar vállalatoknak a pekingi nagykövetségen a tét-attasé mellett az ITD Hungary kirendeltsége vagy az EU kereskedelmi kamarája ad tájékoztatást a jogszabályokról és a lehetőségekről. Emellett tanácsos az innováció egy kulcsfontosságú elemének saját kézben tartása, amennyiben ez megoldható - javasolja az attasé. A potenciális kínai partnert érdemes több oldalról is leinformálni, továbbá az együttműködés megkezdése előtt igen fontos a jó személyes kapcsolat, amelynek kialakításához a többszöri kiutazás, illetve a másik fél Magyarországra látogatása is nagymértékben hozzájárulhat. Amennyiben szerződést kötnek, Szilas szerint mindenképpen ajánlatos kínai jogászt megbízni, hogy a helyi jogi viszonyoknak megfelelő kontraktus szülessen, melyet későbbi vitás esetekben jobban lehet érvényesíteni.
Ha egy innovátor japán vállalattal szeretne együttműködni, a siker elengedhetetlen tényezője, hogy konkrét tervekkel, célokkal kezdjen neki a keresésnek, mert ezek alapján lehet jól behatárolni a partnerként szóba jövő japán cégeket. Ez nemcsak a szándék komolyságát jelzi a japán partnernek, nagyon sok időt is meg lehet takarítani a tárgyalások során, illetve a konkrét kérdésekre és javaslatokra könnyebb konkrét válaszokat kapni. Fontos részletesen tisztázni azt is, hogy a partnerek milyen feladatot és felelősséget vállalnak a közös munkában, amelynek során végig tekintettel kell lenni az eltérő tárgyalási stílusra, az erős tekintélyelvűségre és törekedni a közös döntéshozatalra - tette hozzá Erdős.
Economx