Keresés

Kérdéses az egészségpénztár-nyitás időpontja

Noha az eredeti forgatókönyv szerint február közepéig meg kellett volna nevezni a 22 egészségpénztár vezérigazgatóját, a megfelelő személyek kiválasztásával még nem végeztek. Ennek ellenére a szaktárcánál azt mondják: nem lesz csúszás.

Nagyobb szerepre készülő kasszák

Az önkéntes egészségpénztárak (öept) két szövetsége, a Stabilitás és az Egészségpénztárak Országos Szövetsége (Eposz) nem tett le arról, hogy a szektor szerepét növelő (Napi, 2008.február 8.) javaslataik beépüljenek az egészségbiztosítási rendszerbe - tudtuk meg Lehoczky Lászlótól, az MKB Egészségpénztár igazgatótanácsának elnökétől. A Stabilitás szövetségben is fontos szerepet játszó szakember úgy véli, ezzel kapcsolatban még korai lenne bármilyen eredményről beszélni. A szövetségek egyébként azt kérik, hogy az egészségbiztosítási pénztárak (ebp) az önkéntes pénztárak részére is toborozhassanak tagokat, hasonlóképp, mint ahogy azt az ebp-ről szóló törvényjavaslat a kiegészítő egészségbiztosítások esetében lehetővé teszi. Az öept-k is szerveznének egészségügyi szolgáltatást, az ezzel kapcsolatos költségeket pedig a fedezeti tartalékból (az igénybe vevő pénztártagok egyéni számlájáról) fedeznék. A kasszák szívesen nyújtanának speciális közösségi szolgáltatást az erre igényt tartók (akár a tagságukon kívüliek) számára. A javaslatok egyértelműen a biztosítási és az önkéntes kasszák szorosabbra fűzésének szándékára utalnak, de egyértelművé is teszik: a szabályozási környezetet célszerű úgy módosítani, hogy az egészségpénztárak szükség szerint akár kiegészítő egészségügyi biztosítóvá is alakulhassanak. Lehoczky elmondta, addig nehéz körvonalazni, hogy a kötelező pénztárakhoz pontosan miként is kapcsolódhatnak majd az önkéntesek, amíg nem definiálják egyértelműen, mi is az, amit az állam finanszíroz. Hosszú távon azonban - tette hozzá - az állami ráfordítás reálértéken biztosan nem nő majd, így az öngondoskodás, előtakarékosság szerepe nyilvánvalóan felértékelődik. Mindehhez járulhat még, hogy amennyiben létrejönnek a kötelező biztosítók, számukra az eddigieknél fontosabb lesz a megelőzés. Ehhez pedig tipikusan az öept-k termékei nyújtanak segítséget. Ennek épp az ellenkezőjét gondolja a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége (MÖESZ) elnöke, Lukács Marianna. Szerinte az új egészségbiztosító pénztáraknak nem lesz érdekük a betegségek felismerése, hiszen az biztos kiadást okoz, a betegségek megelőzése azért nem fog hangsúlyt kapni, mert a tagok évente válthatnak - senki nem fog a másik ügyfélkörébe invesztálni. Lukács is úgy véli viszont, hogy az önkéntes pénztári számla a szűkülő állami ellátások és a várhatóan erőteljesebben megjelenő co-payment finanszírozási forrása. A rendszerben - tette hozzá - jelenleg 40 milliárd forint megtakarítás pihen. Hangsúlyozta még, hogy az önkéntes egészségpénztárak nagy része gyakorlatilag azt a szolgáltatószervezői tevékenységet végzi, amit az új pénztáraktól elvárnak.

Szigorítják a tb-ellenőrzéseket

A jogviszony tisztázására 45 nap áll rendelkezésre.

Szigorítják a biztosítási jogviszony ellenőrzését

Bevételi forrást jelent a biztosítási jogviszony ellenőrzése - jelentette ki az egészségügyi miniszter hétfőn. Horváth Ágnes tájékoztatása szerint az elmúlt évben az egymillió rendezetlen jogviszonyból hatszázezret sikerült tisztázni.

Kétfordulós pályázat lesz az egészségpénztárakra

Az egészségügyi reform részeként bevezetendő kötelező egészségpénztárak kisebbségi részesedését kétfordulós pályázaton értékesítik - derül ki a tegnap megjelent kormányrendeletből.

Felszámolják a bukott pénztárt

Megkezdődött az Első Hazai Dolgozói Egészségpénztár felszámolása - tették közzé a Cégközlönyben. A bíróság felszámolóként a Hitelintézeti Felszámoló Közhasznú Társaságot jelölte ki, a felszámolóbiztos Fábián László Balázs. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2007 őszén nyilvánosságra hozott határozatában visszavonta az 1996-ban (Első Szanatóriumi Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár néven) indított kassza tevékenységi engedélyét és egyidejűleg kezdeményezte annak felszámolását. A pénztár működését a felszámolás kezdő időpontjáig fel is függesztették, így az már nem teljesíthetett kifizetéseket, nem vehetett fel új tagokat, nem fogadhatott tagdíjbefizetéseket és nem fektethetett be. Utóbbi miatt egyébként a még aktív tagjai hozamveszteséget is elszenvedhettek. A kemény felügyeleti lépést indokolta, hogy az egészségpénztárnál sok problémát találtak célvizsgálatuk során. A PSZÁF különös súllyal vette figyelembe, hogy a pénztár a felügyeleti határozatokat nem vagy csak részben hajtotta végre, működése szabálytalan volt, ezzel a pénztártagok érdekeit súlyosan veszélyezteti. A határozat szerint a pénztár alacsony taglétszáma és a nem fizető tagok magas aránya - március végén a 46 fős tagságból 29 nem fizető volt - és az ebből fakadó működési veszteség komoly kockázati tényezőt jelent, a pénztár működése rövid távon sem biztosított. A kassza hányatott múltjára utalhat, hogy miközben taglétszáma "fénykorában" (2003-ban) is alig haladta meg az ötven főt, nevet háromszor is váltott. A kassza a mostani előtt Magyar Sport Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztár néven tevékenykedett. A kasszával szembeni követeléseket március 17-ig lehet a felszámolóhoz bejelenteni.

Hízó MKB egészségkassza

Az MKB-pénztárak tavalyi (szeptember harmadikától december 15-éig tartó) akciója keretében az egészségpénztár 4554 új taggal bővült - mondta el Lehoczky László, az MKB Egészségpénztár (Ep.) igazgatótanácsának elnöke. Ezt követően január végéig a létszám további 2900 fővel hízott, így jelenleg az MKB kassza megközelítőleg 88 ezer tagot számlál. Lehoczky szerint bár más kasszákhoz hasonlóan ők is érzékelik, hogy a szolgáltatási kifizetések iránti igény jelentősen megnövekedett, de az MKB Ep. vagyona a 2006. végi 3,8 milliárd forintról 5 milliárdra növekedett (a növekményből mintegy 308 millió forint származott beolvadásból). A kifizetett szolgáltatások összege közben 2,5 milliárdról négymilliárdra emelkedett, ami 550 ezer darab elszámolt számlát testesített meg 2007-ben. Az MKB Egészségpénztárba tavaly közel 4,6 milliárd forint tagdíj érkezett, amiből - büszkélkedett az elnök - 824 millió forint volt az egyéni tagdíj, ez az egyéni befizetések mintegy 18 százaléka.

Változtak a cafeteria-szabályok

Január 1-jétől megváltozott több természetbeni juttatás adómentes értékhatára: a munkáltató által biztosított étkeztetés adómentes határa hideg étkeztetés esetén hatezer forintra, meleg étkeztetésnél 12 ezer forintra nőtt, az iskolakezdési támogatást pedig a minimálbér 30 százalékáig (20 700 forint) lehet adómentesen adni - derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) adó- és jogi hírleveléből. A művelődési intézményi szolgáltatások adómentes köre kibővült, minden előadóművészi tevékenység beletartozik. Ennek köszönhetően az úgynevezett kultúrautalvány többek között felhasználható színház, koncert és mozijegy vásárlására, továbbá könyvtári, múzeumi és állatkerti belépők és közművelődési intézmény által nyújtott oktatás kiegyenlítésére is. A munkáltatói hozzájárulások esetében a nyugdíjpénztári befizetések adómentes határa továbbra is a minimálbér (2008. január 1-jétől 69 ezer forint) 50 százaléka, de az önkéntes kölcsönös egészségpénztár esetében ez a határ húszról a minimálbér 30 százalékára módosult. Változott a munkáltatói befizetések rendje is, és lehetőséget biztosítanak a cégeknek arra, hogy - például a próbaidő lejárta után - egy összegben, visszamenőleg is - maximum három hónapra - befizethessék a juttatást a munkavállaló számára abban az esetben, ha a munkavállaló átadta a pénztártagi jogviszonyát igazoló okiratot. Az adómentesen adható béren kívüli juttatások összege nem változott az év elején. Adóalapnak csak a 400 ezer forintot meghaladó rész számít, figyelemmel a munkáltatónál eltöltött napokra. A munkáltatók adminisztrációs terheit jócskán csökkenti, hogy a korábbi évek rendelkezéseivel szemben 2008-tól az adóköteles béren kívüli juttatások adóját nem havonta, hanem a munkáltatóknak az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell teljesíteniük, bevallaniuk és megfizetniük.

Tiltakoznak a vizitdíjmentesség ellen

Influenzajárvány idején jóval többen kapnak vizitdíjmentességet a háziorvosnál, a doktorok ugyanakkor tiltakoznak az ingyenesség miatt.