Keresés

Biztos helyzetben a pénztárvezetők

Noha biztosra vehető, hogy az egészségpénztárakról szóló törvényt megváltoztatják vagy visszavonják, a vezetők mindenképpen jól járnak. A kinevezésük határozott időtartamra, 2010 márciusáig szól, ezért a fizetésüket a teljes időtartamra megkapják.

Csalnak az autóval

A védekezni kénytelen lízingcégek belenéznének az APEH- és OEP-adatokba is.

Nem vinnék jégre a szponzorokat

A feljutással értékesebbé vált a magyar hoki.

Nem vinnék jégre a szponzorokat

Már eddig is folytattunk tárgyalásokat a sportág szponzorálásáról, remélem, a feljutás nagy lökést ad ezeknek - mondta lapunknak Studniczky Ferenc, a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke. A magyar válogatott a múlt héten nyert a divízió 1-esben, így jövőre a világelitbe tartozó csapatok ellen küzd majd Svájcban. A szövetség évi 260 millió forintos büdzséjének több mint 50 százalékát adják a szponzorok, köztük a fő támogató Pannon. Majorosi Emese sajtóigazgató szerint a cég nemrég írta alá a szövetséggel a következő három évre szóló szponzorációs szerződést: ennek összegét üzleti titokként kezelik, de annyit azért elárult, hogy nagyságrendileg az előző ciklusra kötött szerződésben szereplő összegnek felel meg. A legnagyobb magyarországi cégek közül az OTP és a Mol sportszponzorációs tevékenysége jelenleg nem terjed ki a hazai jégkorongra, a válogatottra. Az OTP lapunkhoz eljuttatott tájékoztatása szerint nem is tervezik jelentősen bővíteni ezt a kört (amúgy is klubokat támogatnak, nem nemzeti válogatottat), ráadásul Studniczky Ferenc egyben az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója, ezért szerintük "a bankcsoport etikus működése miatt" nem lenne összeegyeztethető a jégkorong-válogatott támogatása. A Mol álláspontja szerint a szövetségnek több nagy szponzora is van, és nem tartják valószínűnek, hogy éppen most, amikor komoly sikert ér el a csapat, be szeretnék fejezni az együttműködést. Ezzel együtt, ha megkeresik a céget, szívesen folytatnak tárgyalásokat.

Visszaélés az önrésszel

Megötszöröződött az elmúlt öt évben a gépjármű-finanszírozási csalások száma, miközben érezhetően kevesebb az autólopás. A lízingcégek - hangsúlyozta Lévai Gábor, a Lízingszövetség főtitkára a Kriminálexpón tartott előadásában - az elmúlt két évben csaknem 3000 gépjárművel kapcsolatos feljelentést tettek, ezek összes kintlévősége 5 milliárd forintra rúgott. A strómanok vagy tönkrement cégek, illetve fiktív gépkocsik felhasználásával elkövetett lízingcsalások, illetve a gépjármű értékével (például önerővel) kapcsolatos visszaélések esetében az "ügyfelek" azzal a céllal keresik meg a finanszírozó cégeket, hogy a lízingelt vagy kölcsönre vett autót eladják vagy a folyósított összeget egyszerűen ellopják. A Lízingszövetség tapasztalatai szerint az ezekben az ügyekben tett feljelentések mintegy ötödénél a rendőrség megtagadta a nyomozást, a megkezdett ügyeknek pedig több mint 20 százaléka eredmény nélkül megszűnt 2007 végéig. Lévai hangsúlyozta, hogy e bűncselekmények ellen a Lízingszövetség szerint több területen is fel kell venni a harcot. A szakember mindenekelőtt szükségesnek tartja a zálogjogi nyilvántartás szabályainak módosítását, hiszen a jelenlegi rendszerben semmi nem védi a hitelezőt: ha a cég tönkremegy, a lízingelt gépjármű bekerül a végrehajtási vagyonba és elárverezik. A Lízingszövetség 2006 októberében kezdeményezett egyszerű jogszabály-módosítási javaslata ügyében, hogy a gépjárműzálogjogot a járműnyilvántartásba jegyezzék be, azóta sem történt érdemi előrelépés. A finanszírozási csalások többségében a lopott gépjárművet külföldön értékesítik, s ezt meg is tehetik, hiszen a forgalmi engedélyben nincs nyoma annak, hogy nem idegeníthető el. Éppen ezért a szövetség javasolja, hogy kerüljön be a forgalmi engedélybe minden, a jármű eladását tiltó terhelés, így például a zálogjog vagy a haszonélvezeti jog. A finanszírozási csalások egy részét hamisított munkáltatói igazolással követik el, mivel a finanszírozó cégeknek nincs módjuk ezek ellenőrzésére. A strómanok és a hamis papírral rendelkezők kiszűrésére a Lízingszövetség együttműködést kezdeményez az adóhivatal és az Országos Egészségpénztár vezetőivel azért, hogy adatbázisaikból lekérdezhető legyen, fizet-e az ügyfél személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot. A Lízingszövetség által az elmúlt évben megrendelt, a finanszírozási csalások során alkalmazott módszerekre vonatkozó kutatás szerint a legnehezebben kezelhető visszaélés az önrésszel kapcsolatos, amelynek mértékét általában 10 százalékban határozzák meg a kereskedők. Előfordul, hogy a kereskedők felbruttósítják a kocsik árát, s így a vevőnek csak papíron kell önrészt fizetnie. A kereskedő a banknak magasabb vételárat igazol, így a finanszírozó fizeti ki a teljes árat. Ezt a fajta visszaélést nagyon nehéz a bíróságon kideríteni, megoldás a kötelező önrész bevezetése, a kereskedők számára transzparens árképzés előírása lenne. (Csalási technikákról cikkünk a 19. oldalon.)

Jöhetnek a regionális pénztárak

A törvény rendelkezéseinek megfelelően a pénzügyi tárca már korábban bejegyeztette a cégbíróságon azt a 22 egészségbiztosítási pénztárat, amelyeket a még hatályos reformtörvény hívott életre. Eltérő rendelkezés hiányában nem vonhatjuk vissza e pénztárak bejegyzését - mondta a Napinak Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca sajtófőnöke. A húszmillió forintos alaptőkével bejegyzett 22 megyei egészségpénztár vezérigazgatóját két évre nevezte ki Veres János pénzügyminiszter. A tárca 690 millió forintot kapott a költségvetési tartalékból a pénztárak megalakítására, ám eddig "lényeges költségek nem merültek fel, és igyekszünk, hogy ilyenek ne is legyenek" - fogalmazott Pichler. Kedd este a szocialista frakció a már érvényben lévő egészségpénztári törvény átdolgozása mellett döntött. Korábban felmerült a februárban - második nekifutásra elfogadott - pénztártörvény teljes visszavonása is, ám ezt a megoldást nem támogatták, mivel az az egészségügyi reform végét jelentené. A frakció állami tulajdonban lévő, nonprofit elven működő regionális pénztárakat javasol létrehozni - mondta Lendvai Ildikó frakcióvezető. A tervek szerint majd csak az önálló szocialista kormány terjeszti az új modellt a parlament elé, mivel az MSZP nem akarja a koalíciós szabályokat megszegni. A pénztárak továbbra is területi elven szerveződnének, nem megyei, hanem regionális alapon, ám nem szükségszerű, hogy mind a hét régióban önálló pénztár működjön. Kökény Mihály szocialista egészségpolitikus szerint a változtatásra azért van szükség, mert a március 9-i népszavazás után új helyzet alakult ki, és figyelembe kell venni, hogy ebben a helyzetben befektetői érdeklődésre nem lehet számítani.

Az eü-pénztárak vezetői mindenképp jól járnak

Garanciákat élveznek a befektetők és a vezetők.

A pénztártörvénytől függetlenül újratölthetik a Missziót

Jóllehet a koalíció még nem döntött véglegesen az egészségpénztárak működését meghatározó törvény sorsáról, annyi bizonyos, hogy így vagy úgy, de az irányított betegellátási modellkísérlet eredményeit hasznosítják a reform megvalósítása során. A Somody Imre nevével fémjelzett Misszió program az elmúlt évek legtöbbet vitatott egészségpolitikai modellje Magyarországon.

Mindenképpen jól járnak a kinevezett pénztárvezetők

Jóllehet a most kinevezett egészségpénztári vezetők szerződéseinek részletei egyelőre nem ismertek, lapunk úgy értesült, hogy a dokumentumba az egészségpénztárak kisebbségi tulajdonjogának megvásárlására ösztönző garanciákat építettek. Ez utóbbi alapján a befektetőket akkor sem éri kár, ha a társaság el sem indul, időközben csődöt mond, illetve ha a reorganizációt sejtető ellenzék kerül hatalomra. Információink szerint a pénztári befektetők visszavásárlási garanciájának analógiájára a társaságok vezetői is joggal reménykedhetnek abban, hogy némi "bánatpénz" (avagy végkielégítés) üti a markukat, történjék bármi is a pénztárakat övező koalíciós viták során. Talán nem véletlen, hogy néhány órával azután, hogy az Egészségügyi Minisztériumban a vezérigazgatói kinevezések kapcsán azt mondták: folynak a tárgyalások, az állami tulajdonos nevében eljáró pénzügyminiszter a 22 egészségpénztár vezérigazgatóját a nyilvánosság kerülése mellett gyorsan kinevezte. A vezetők megbízási szerződése 2008. március 11.-2010. március 11-éig szól. Lapértesülések szerint az újdonsült vezérigazgatók egyetlen feladata jelenleg a hallgatás, amiért várhatóan már ennek a hónapnak a végén is fizetést kapnak. Ezek alapján kétkedésre ad okot az egészségügyi tárca sajtófőnökének azon kijelentése, miszerint a pénztáralapításra és a működés megkezdésére átcsoportosított több mint 700 millió forint még érintetlen. Noha a törvény végrehajtási ütemterve alapján haladéktalanul, vagyis február 15-ével meg kellett volna kezdeni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) átalakítását, ez idáig nem történtek intézkedések ez ügyben - tudta meg lapunk az egészségbiztosítótól. Hasonló a helyzet a feladatátcsoportosításra készülő Egészségbiztosítási Felügyeletnél is. Mindezek dacára Horn Gábor koalíciós egyeztetésekért felelős szabaddemokrata államtitkár lapunknak nyilatkozva néhány napja azt mondta: szerinte, ha feszesen is, de tartható lesz az eredeti ütemterv.