Nem tudni még, hogy a későbbiekben hány és milyen jellegű egészségpénztár alakul Magyarországon. Az is bizonytalan, hogy egyáltalán lesznek-e helyi kifizető központok, az viszont biztos, hogy a kormányzat nem tesz le azon szándékáról, hogy a korábbinál szervezettebb módon irányítsa a betegeket az ellátórendszeren belül. Vélhetően ismét felbukkannak a veresegyházi Misszió Egészségközpontban útjára indított modellkísérlet egyes elemei. Ennek egyszemélyi garanciáját maga a miniszter személye jelenti, hiszen Horváth Ágnes korábban (a kísérlet fénykorában) vezetőként dolgozott a Somody Imre nevével fémjelzett központban.
Az úgynevezett irányított betegellátási rendszer (IBR) 1999-2004 között élte fénykorát. A modell csaknem fél évtizedes tapasztalatait összegző - 2004-ben rendezett - konferenciát követően a döntéshozók behúzták a kéziféket. Úgy tűnik, mindmáig nem alakult ki egységes szakmai konszenzus az egészségügy fejlesztésének irányáról és így az irányított betegellátás sorsáról sem.
Kincses Gyula szakállamtitkár korábban, még az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet (ESKI) főigazgatójaként lapunknak azt mondta: nem tartja kizártnak, hogy egyfajta kompromisszumos megoldásként beemelik az egészségügyi reformba a modellkísérlet bizonyos elemeit.
Az irányított betegellátási modellkísérletet a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetése indította útjára képviselői indítványra, amely indokként a nemzetközi példák lehetséges megvalósításának modellezését jelölte meg. Lényege, hogy a bevont lakosságra számított fejkvóta szerinti elvi bevétel költséghatékony felhasználásával az érintett lakosság a korábbival azonos vagy annál magasabb szintű egészségügyi ellátásban részesüljön, úgy, hogy az ellátás szervezője érdekelt legyen a betegek ellátásában. A modellkísérletben - ellentétben a managed care rendszerrel - nem korlátozzák a beteg szabad orvos- és intézményválasztási jogát.
"A modellel kapcsolatosan még mindig számtalan téves vagy félinformáció kering a köztudatban és szakmai berkekben is. Csak az elmúlt évet tekintve hol az egészségügyi reform zászlóshajója, hol különböző vizsgálatok főbűnösként megjelenő célpontja volt" - fogalmaznak az érintettek saját honlapjukon.
A legtöbben az IBR gazdaságosságát és átláthatóságát kérdőjelezik meg, de vannak, akik a szakmai megalapozottságot és célokat hiányolják. Akadt olyan megkérdezett is, aki egyenesen csalásnak nevezte a rendszert, amely kizárólag bizonyos érdekcsoportok gyors és garantált meggazdagodását szolgálja.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetője a jelentés nyilvánosságra hozatalakor úgy fogalmazott: nem szabálytalanságokra derítettek fényt, hanem arra, hogy nincs egységes koncepciója a rendszernek.
A probléma lényegét az ÁSZ első embere abban látta, hogy a kicsiben jól működő koncepciót minden jelentős változtatás nélkül olyan méretűre dagasztották néhány év alatt, hogy az már egy önálló egészségügyi programmá, egy a lakosság csaknem egyötödét érintő ellátási formává vált.
Az akkor hivatalban lévő egészségügyi miniszter, Rácz Jenő egyértelműen cáfolta, hogy az IBR csak többletköltségekkel járt volna. Jelezte azonban: az ÁSZ által is feltárt hiányosságok miatt egyelőre nem terjesztik ki a tervezett 5 millió főre a modellt.
Noha a Magyar Orvosi Kamara (MOK) mindvégig nagy várakozással figyelte a kísérletet, jelentősebb szakmai értékelésekre hiába várt - jegyezte meg Gyenes Géza. A MOK titkára kiemelte: mivel a modellnek nem látták a szakmai megalapozottságát, kénytelenek azt hinni, hogy a rendszer bizonyos érdekcsoportok céljait szolgálja és nem a betegellátás minőségének és hatékonyságának a javítására irányul. Szerinte a szervezői funkciót nem szerencsés az üzleti élet profitorientált szereplőire bízni, sokkal jobb, ha ezt a feladatot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár látná el. Gyenes Géza azonban azzal is tisztában van, hogy az OEP jelenlegi formájában alkalmatlan erre a funkcióra.
Svarcz Tibor, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának akkori elnöke azt hangsúlyozta, hogy a grémium tagjai piros jelzést adtak a modell ötmillió főre tervezett kibővítésének, mert megítélésük szerint ez már nem kísérlet, hanem egy ellátási forma.
Szigeti Ildikó