BUX 129728.50 -0,69 %
OTP 39800 -0,25 %

Keresés

06.
03.
09:55

Önkéntes pénztárak az adójavaslatok ellen

Az önkéntes pénztár kerüljön ki a cafeteria elemei közül, valamint a rájuk vonatkozó szabályokat a mai formában tartsák fenn - javasolják a független és munkáltatói önkéntes pénztárak és szövetségeik.

Szerző(k):
Leszák Tamás
05.
25.
09:29

Mi gátolja az egészségpénztári hozamok összehasonlíthatóságát?

Az egészségpénztárak is egyre nagyobb súlyt helyeznek arra, hogy tagjaiknak az egészségügyi szolgáltatások terén is segítséget nyújtsanak (Napi Egészségünk, 2009. április 27.). A Patikapénztár ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a tagi számlákon már több mint 47 milliárd forintnyi vagyon gyűlt össze, így nem elhanyagolható az sem, ez a pénz mennyire gyarapszik.

Szerző(k):
B. Judit Varga
05.
24.
23:00

Egészségpénztári hozamcsörte

Az egészségpénztárak is egyre nagyobb súlyt helyeznek arra, hogy tagjaiknak az egészségügyi szolgáltatások terén is segítséget nyújtsanak (Napi Egészségünk, 2009. április 27.). A Patikapénztár ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a tagi számlákon már több mint 47 milliárd forintnyi vagyon gyűlt össze, így nem elhanyagolható az sem, ez a pénz mennyire gyarapszik. Az önkéntes egészségpénztári szektornak régi adóssága az egységes hozamszámítási képlet kidolgozása - állította lapunknak Lukács Marianna, a Patika Egészségpénztár vezetője (Napi, 2009. május 5.). Az egészségpénztárak alapvetően arra hivatottak, hogy a tagjai vagy azok munkáltatói részéről az egészségük finanszírozása érdekében célirányosan befizetett összegeket minél magasabb színvonalú egészségpénztári szolgáltatásokra fordítsák. Bár az egészségpénztári vagyon emelkedő tendenciát mutat, korántsem olyan mértékűt, mint a nyugdíjpénztárak esetében. Összehasonlítva, az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a vagyon hétszer, a magánnyugdíjpénztáraknál hatszor nagyobb volt az éves befizetésnél. Az egészségpénztárak összehasonlításakor tehát elsősorban a működési levonások adják a tag számára is érzékelhető különbséget, nem pedig a néhány százalékos hozamkülönbség - hangsúlyozta erre reagálva Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség egészségpénztári tagozatának elnöke. A szakember arra vonatkozóan, javasolja-e, hogy a nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan az egészségpénztárak évente kötelezően hozzák nyilvánosságra (mint azt a Patikapénztár szorgalmazta) hozamadataikat, megjegyezte: az egészségpénztári hozam közgazdasági tartalmában nem ugyanaz, mint a nyugdíjpénztári hozam. Az egészségpénztárak pénzforgalmi szemléletben vezetik könyveiket, s így az értékpapírok napi árfolyamváltozásait nem jelenítik meg hozamaikban. Kizárólag az eladott, lejárt papírok eredményét számolják bele a hozamba. Az üzemgazdasági szemléletű nyugdíjpénztári hozamszámítás ugyanakkor a piac minden mozgását figyelembe veszi a hozam megállapítása során, ennek hol pozitív, hol negatív hatásával. Mindemellett Lehoczky is egyetért azzal, hogy egy alapos szakmai előkészítést követően az egészségpénztárak hozamát is hozzák nyilvánosságra, de ugyanakkor kiemelte: az egészségpénztári hozamok marketingcélú összehasonlítását a nyugdíjpénztáriakéval szakmailag hibásnak és etikátlannak tartja. Az üzletet az alapvetően nyugdíjpénztárakban (magán és önkéntes) látó pénzügyi csoportok számára lehet, hogy elhanyagolható a "csak" 47 milliárd forintot kitevő önkéntes pénztári vagyon, de egy pénztártag máshogyan gondolkozik - véli Lukács. A 47 milliárdos vagyon 840 ezer pénztártagot feltételezve fejenként 56 ezer forintos vagyont jelent, és egyáltalán nem mindegy, hogy az azon elért hozam mínusz vagy plusz öt százalék. Ez egy 56 ezer forintos megtakarítás esetén 5-6 ezer forint különbséget is jelenthet. Hozzátette, hogy törvényi szabályozás hiányában sem akadályozza meg semmi a vezető pozícióban lévő pénztárakat, hogy a Patikához hasonlóan kimutassák, mekkora hozamot értek el tavaly.

Szerző(k):
B. Judit Varga
05.
21.
23:00

Kompromisszumot ajánl a Stabilitás

Nem túlzás azt állítani, hogy az új adótörvény az önkéntes pénztárak egy részét csőd közeli helyzetbe sodorhatja. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) előzetes adatai szerint az egészségpénztárak bevételeinek 80 százaléka származott tavaly a munkáltatóktól. Ugyanez a nyugdíjkasszáknál 56,2 százalékra rúgott. Jó eséllyel lehet arra számítani, hogy a megnövekvő adóteher miatt ezek a források akár teljesen elapadnak majd. A tapasztalatok szerint ugyanis a szektor bevételeit jelentősen módosítják az adószabályok (Napi Egészségünk, 2009. március 10.). A Patika Egészségpénztár nemrég felmérést készített: a pénztári tagok hogyan reagálnának egy szigorításra. Az eredmény szerint a válaszadók majdnem fele kilépne az egész öngondoskodási rendszerből, több mint harmaduk pedig a szigorítás mértékéig lenne kénytelen kevesebbet fordítani egészségére a korábbinál. A Stabilitás Pénztárszövetségnél úgy vélik, a legkedvezőbb esetben is az új adóteherrel (54 százalékos adó és 27 százalékos járulék) csökkenne a pénztári számlákon jóváírandó összeg. A kasszák többségét tömörítő szövetség kompromisszumot ajánl a kormányzatnak. Azt javasolják, hogy minimális önkéntes pénztári munkáltatói támogatásig (például havi 5 ezer forintig) maradjon meg az adómentesség, efelett a mai adómentes határig a "kedvezményes" 32 százalékos kulcs legyen érvényes, efelett pedig ne lehessen munkáltatói támogatást adni. Az éves szinten százmilliárd forintnyi önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás jelentős csökkenése, esetleg elmaradása a pénz- és tőkepiacra jelentős hatást gyakorol majd. Valós veszély az is, hogy a jelenlegi közel 800 milliárd forintos önkéntes pénztári vagyon lassú olvadásnak indul. Azzal, hogy a munkáltatók az önkéntes egészségpénztári befizetéssel a dolgozóknak jelenleg "címkézett" támogatást adnak, garantálja azt, hogy az emberek biztosan az egészségük megőrzésére és helyreállítására fordítják ezt a havi 5-6 ezer forintot. A tervezet hatálybalépésével az emberek még ezt az egészségbiztonsági tartalékot is elveszítik - véli Lukács Marianna, a Patika-csoport vezetője. A szakember szerint a cafeteria néhány évvel ezelőtti kialakításakor hiba volt, hogy a pénztári szektort a munkavállalói "kényelmi" szolgáltatások közé sorolták, hiszen másra való a bankjegyként működő étkezési jegy vagy a nyaraláson jóval túlmutató üdülési csekk, mint az öngondoskodó pénztár. Lehoczky László, az MKB kasszák vezetője kiemelte viszont: fontos üzenet, a tagság számára némiképp biztató lehet, hogy nem változik az önkéntes pénztári egyéni befizetések adókedvezménye.

Szerző(k):
B. Judit Varga
05.
04.
23:00

Egységes hozamszámítást szorgalmaz a Patika

Az önkéntes egészségpénztári szektornak régi adóssága az egységes hozamszámítási képlet kidolgozásav - állítja Lukács Marianna, a Patika Egészségpénztár vezetője. Úgy látja ugyanis, az egyes pénztárak a mai napig eltérő módon számítják ezt az értéket. Ebben a szektorban pedig a tavalyi év végére 842 ezer tag már több mint 47 milliárd forintnyi vagyona gyűlt össze, így Lukács szerint fontos lenne, hogy az öngondoskodók egyértelműen össze tudják hasonlítani az egyes pénztárak gazdálkodásának hatékonyságát, múltbéli teljesítményét úgy, ahogyan azt az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében is megtehetik. Az egészségpénztárak befektetés-nyilvántartása - hívták fel figyelmet mások (Napi, február 17.) - pénzforgalmi szemléletű, így hozamként csak a kamatként, osztalékként ténylegesen is befolyt összegeket mutatják ki. Ezeket a kasszákat a jogszabályok nem kötelezik a befektetések piaci értékelésére.

Szerző(k):
Economx
04.
26.
23:00

"Pénzgyárakból" szolgáltatók?

Az egészségpénztárak régebben (amikor még létezett szolidaritási alap, a pénz tehát nem ment teljes egészében a tagok egyéni számlájára) több, kifejezetten egészségügyi szolgáltatást is nyújtottak. Általánosak voltak például a pénztárak által kedvezményesen szervezett szűrőprogramok. A jogszabályok változtatásával azonban "sikerült" elérni, hogy a kasszák csekély kivétellel (például a Dimenzió folyamatosan ragaszkodott ahhoz, hogy tagjai számára biztosítson ilyen lehetőségeket) kifejezetten pénzügyi szolgáltatókká, afféle "pénzgyárakká" váljanak. Mostanában azonban mintha ismét változna a helyzet. A Honvéd Egészségpénztárnál (Ep.) a méhnyakrák megelőzésére, a betegség elleni oltásra buzdítják a tagokat, akik mindezt az interneten is kezdeményezhetik. Az OTP Ep. különböző szűrőprogramokat ajánl tagjainak. A K&H Medicina áprilisban a szív- és érrendszeri problémákat helyezte előtérbe. Ennek keretében a Kék Lagúna Egészségközpontban akciós (34 ezer forintba kerülő) szűrést ajánlanak. Hasonlóan kedvezményes lehetőséget biztosítanak a pénztár tagjainak a MeDoc Egészségközpontban. Itt ebben a hónapban a szív- és érrendszeri csomag árából (50 ezer forint) 15 százalékos kedvezményt nyújtanak. A program keretében a Medicina honlapján más szolgáltatókat is népszerűsít. Ilyen ajánlatot (egyébként éppen a K&H-nál említett Kék Lagúnától egy állapotfelmérésre) a Tempo Ep. honlapja is tartalmaz. A Kardirex Ep. szorosan kapcsolódik a Kardirex Egészségügyi Központhoz, amely 1993 óta nyújt egészségügyi szolgáltatást Győr-Moson-Sopron megye lakosainak. A Vasutas Ep. természetesen felhívta a figyelmet a Miskolcon április 25-én vasutasoknak és családtagjaiknak tartott akcióra. Ezen egészségügyi szűrések, tanácsadás, egészségmegőrző termékek, masszázs, termékbemutatók és kedvezmények várták az érdeklődőket. Mindennek nagy része azonban akár a nehézségek jele is lehet. Az egészségügyi szolgáltatók esetleg éppen a kisebb vásárlóerő és kereslet miatt ismerhették fel a kasszákban rejlő lehetőségeket. Akadnak azonban kedvezőbb jelek is arra, hogy a folyamat megfordul, és a pénztárak nem csak a pénz "átfolyatásában" találják meg valódi szerepüket. Az AXA Ep. - tudtuk meg Váradi Pétertől, az igazgatótanács elnökétől - jelenleg kettő, de a közeljövőben már négy egészségügyi csomagot szolgáltat tagjainak. Dr. AXA elnevezésű alapcsomagja egy 24 órás orvosi call centert foglal magában, ahol orvosi tanácsot lehet kérni konkrét betegségekkel, illetve gyógyszerek hatásaival kapcsolatban, de az előfizetők informálódhatnak az ügyeletek, gyógyszertárak nyitva tartásáról, illetve konkrét szolgáltatásokról is. A szolgáltatás segítségével a pénztártagok nemzetközi orvosi másodvéleményt (second opinion) kérhetnek, az AXA lefordíttatja a pénztártag leleteit és eljuttatja vezető európai orvosi intézetek specialistáihoz. A havonta 480 forintba kerülő szolgáltatást jelenleg mintegy ezeregyszáz pénztártag veszi igénybe. Az AXA Pajzs csomag szolgáltatásaként az ezerforintos havi díjat fizető pénztártagok a 24 órás orvosi segélyvonal mellett fogászati szűrésben részesülhetnek éves rendszerességgel, ezenkívül kiterjesztett menedzserszűrésnek megfelelő komplex (labor, belgyógyászati, nőgyógyászati, ultrahangos) kivizsgálásban vehetnek részt kétévente. A vizsgálatok piaci értéke elérheti a 40-60 ezer forintot. A preventív célú szolgáltatásokon kívül az AXA Pajzs bekövetkezett betegségek esetére is kínál szolgáltatást. A pénztártagok egy éven keresztül igénybe vehetnek egy 30 ezer forint értékű gyógyszer-támogatási csomagot, ha a szűrővizsgálatok olyan új betegséget vagy kórállapotot tárnak fel, mely tartós gyógyszeres kezelést igényel. Az AXA Pajzsot ez idáig mintegy 800 pénztártag választotta. Váradi úgy véli, a kétféle szolgáltatás együttes igénylőinek száma év végére elérheti az ötezret. Valószínűleg a sikerességen felbuzdulva indíthatják útjára a további két szolidaritási alapot. A körülbelül ötezer forint havi díj ellenében kínált első csomag - az AXA Pajzs Szolidáris Alap kínálatán túlmenően - ambuláns ellátás keretében nyújtott magánorvosi vizitekre is kiterjed majd. A 15 ezer forintos havi díjért igénybe vehető második csomag emelt szintű kórházi ellátást is finanszíroz szükség esetén. (Megjegyezzük, a Dimenzió utóbbit a tagdíjért cserébe, vagyis tulajdonképpen díjtalanul nyújtja.) Kockázatközösség-képzés szempontjából az AXA mindkét szolgáltatása mintegy biztosítási termékként működik, ám az önkéntes és kölcsönös alapon működő egészségpénztár nem végezhet kockázatelbírálást, így minden igénylő életkortól és egészségi állapottól függetlenül részesedhet a szolgáltatás kedvezményeiből. A Patikapénztár - hangsúlyozta vezetője, Lukács Marianna - független szereplőként biztosan nem sorolható a "pénzgyárak" közé. A kassza egészség melletti elkötelezettségét jól mutatja, hogy az általa támogatott Prevenciós Alap országszerte 234 gyógyszertárban (tehát minden tizedikben) ingyenes szűrést finanszíroz a tagoknak és családjuknak. A Patika azonban nem éri be ezzel. Megnyitotta első gyógyszertárát a főváros harmadik kerületében, a Szent Lukács referenciapatika egy országos lánc első tagja lehet. Hosszabb távon magánklinika indítását is tervezik, mivel - mondta el Lukács - szeretnék megmutatni, hogyan lehet az OEP által finanszírozotthoz közeli árakon a jelenlegieknél színvonalasabb egészségügyi intézményeket működtetni. Mint hozzátette: ugyanakkor figyelni kell - főleg egy országos tagsággal rendelkező egészségpénztár esetén - az esélyegyenlőségre, vagyis arra, hogy minden tag részesülhessen ezekből a szolgáltatásokból.

Szerző(k):
B. Judit Varga