A béren kívüli juttatások azok a juttatások, amit a munkáltató a pénzbeli fizetésen felül adhat dolgozóinak. A béren kívüli juttatásoknak két fő fajtája van: a természetbeni juttatások (pl. étkezési utalvány), és a jövedelemnek nem számító bevételek (pl. egészségpénztár). A béren kívüli juttatások a jelenlegi jogszabályok szerint gyakran adóelőnnyel járnak a pénzbeli juttatásokhoz képest.
A béren kívüli juttatások döntő többségben bárkinek adhatóak, amennyiben fennáll a munkáltatói és munkavállalói jogviszony a két fél között. Ennek megfelelően például egy tízfős cég tulajdonosa, aki saját cégének nem alkalmazottja, a törvényi szabályozás szerint nem részesülhet ilyen típusú juttatásban. Viszont ha a tulajdonos egyben ügyvezető is, akkor máris fennáll a szükséges jogviszony. Ezenkívül azok sem kaphatnak ilyen jellegű juttatást, akik megbízási szerződés keretében dolgoznak a cégnek. Egyébként a cég összes dolgozója részesülhet béren kívüli juttatásban. Még egy különbség a munkabérrel szemben, hogy ezt a juttatási formát nem kell szerződésbe foglalni, és akár rendszeresen, de eseti jelleggel is adhatjuk a dolgozóknak.
A béren kívüli juttatások három alapelve, hogy azonos feltételekkel, és azonos módon adható mindenkinek, valamint valamennyi munkavállalónak elérhető kell, hogy legyen. Van azonban lehetőség arra is, hogy dolgozóinkat valamilyen csoport szerint differenciáljuk, és eszerint adjunk nekik különböző mértékű vagy típusú béren kívüli juttatást. Például különbséget tehetünk a főállású és részmunkaidős dolgozók között, vagy a fizikai és szellemi munkát végzők között is.
A béren kívüli juttatások egy része adóköteles, azonban a jelenlegi jogszabályok szerint több adómentes juttatási lehetőség is van. Az adóköteles juttatások adója 54 százalék, valamint erre rájönnek még a különböző járulékok is. Ezzel szemben az adómentes juttatások esetén megspórolhatóak az adó- és járulékköltségek. A legelterjedtebb adómentes juttatások a jelenleg is fókuszban álló étkezési utalványok és az üdülési csekk.
A parlamentnek benyújtott adócsomag szerint a béren kívüli juttatások adómentessége gyakorlatilag megszűnne. A javaslat szerint a jövőben, ha én 200 forint béren kívüli juttatást adnék, akkor annak 50 százaléka, azaz 100 forint adóköteles. Ez azt jelenti, hogy összességében például az étkezési utalványokat 52,87 százalékos adóteher sújtaná. Ez olyan mértékű pluszteher lenne a munkáltató számára, hogy a többségük egyszerűen megszüntetné ezeket a juttatásokat. Hogy ez pedig mit vonna maga után? Egy átlag magyar dolgozó évi 200ezer forint értékben részesül ilyen juttatásban, tehát egy átlagbérrel rendelkező dolgozó a jövedelmének akár 10-15 százalékától is eleshet. Az utalványok rendszere forgalmat gerjeszt, hiszen ezeket a juttatásokat meghatározott termékkörökre, szolgáltatásokra költik el, aminek következtében egy-egy ágazatba jelentős mennyiségű pénz áramlik. Például egy átlagos, étkezési utalványt elfogadó vendéglátóhely napi forgalmának kb. 20 százalékát teszik ki az utalvánnyal fizető vendégek. Amennyiben az éttermek forgalma csökken, a fenntarthatóságuk is egyre kérdésesebb. Az Kopint-Tárki becslése szerint Magyarországon 18900 munkahely szűnne meg az intézkedések kapcsán. És nem utolsó sorban az utalványok által generált vásárlóerő hiányozni fog a gazdaságból is, hiszen ha nincs forgalom, nincs áfa-bevétel sem, ami a költségvetés számára jóval nagyobb kiesést jelent, mint az adómentesség eltörléséből nyerhető pluszbevételek.