Keresés

Az USA szerint a világ: emberi jogi problémák nálunk is

Szíriát, Iránt, Szaúd-Arábiát, Kínát, Oroszországot és Egyiptomot ítéli el az amerikai külügyminisztérium jelentése, amely az emberi jogok 2004. évi állapotát vizsgálja. A hazánkról szóló rész szerint "a kormány általában tiszteletben tartja polgárainak emberi jogait, de bizonyos területeken vannak problémák". A felmérés említi a rendőri erő aránytalan alkalmazását és a gyanúsítottak, különösen a romák verését, zaklatását. Egyes állítások szerint a kormány beavatkozik az állami médiumok munkájába, személyi döntéseibe. Továbbra is jelentős probléma a nők és a gyerekek elleni erőszak. Jelen van a faji megkülönböztetés, előfordulnak antiszemita jelenségek. Súlyos gond a romák társadalmi megkülönböztetése és az emberkereskedelem is. A jelentésben az áll, hogy bár hét éve erős a gazdasági növekedés, a magyar népesség 25 százaléka szegénységben él, a legveszélyeztetettebbek az idősek, a nagy családok és a romák. A konkrét esetek közül a szerzők megemlítik a Kecskeméten rendőri intézkedés közben meghalt roma fiatalember esetét, valamint azt, hogy decemberben 8 kaposvári rendőrt vádoltak meg egy 31 éves roma megverése miatt. A jelentés foglalkozik a magyar közvédői hivatallal, a bírósági eljárások elhúzódásával és a sajtószabadsággal is. Megállapítja, hogy a magyar alkotmány szavatolja a vallásszabadságot, nincs államvallás, de négy felekezetet "történelmi egyházként" tartanak számon. (MH 3. old.)

Bácskai Tamás is jelentett

Bácskai Tamás 1956. november 29. és 1961. augusztus 16. között bizonyíthatóan együttműködött a Kádár-éra titkosszolgálatával. Ez idő alatt nemcsak kollégáiról, hanem családtagjairól és azok barátairól is rendszeresen jelentett - írta szombati számában a Magyar Nemzet. A cikk szerint a közgazdász professzor Szabó István, majd Nagy Lajos fedőnéven dolgozott. A lap szerint Bácskai a többi közt javasolta, hogy Markos György dékánt váltsák le, Ádám György professzort pedig távolítsák el a Műegyetemről. A hír igaz, de sok minden a szövegkörnyezetéből kiragadva nem ugyanaz - nyilatkozta a neves kutató, hozzátéve, mulatságos dolognak tartja, hogy számos, vele kapcsolatos tény mellett a Magyar Nemzet azt nem említette meg, hogy korábban a lap szerkesztőbizottságának tagja volt, mint mondta, nem is rövid ideig. A történteket Bácskai Tamás azzal indokolta: az 1956. október 23-i tüntetésen és annak előkészületei során teljesen véletlenül, nagyon radikálisan jobboldali műegyetemi környezetbe került. Ott olyan erőteljes antiszemita jelszavak voltak, hogy úgy érezte, ez vissza fog menni valami olyan '44-es folyamatba, s arra a következtetésre jutott, hogy meg kell őrizni azt, ami van, mert életveszélyes helyzet alakul ki zsidók számára. Hozzátette: kiszolgáltatott helyzetben volt, mivel húga a forradalom után - férjével, a Nagy Imre köréhez tartozó Tánczos Gáborral - a romániai Snagovba került fogságba, a házaspár lánya pedig családjuknál maradt. Bácskai közölte: beszervezői érzékeltették vele családja miatti szorult helyzetét.(MN jan., 29., 1., 5. old., Nszab, jan., 31., 7. old., NSZ jan., 31., 4. old., MH jan., 31., 6. old.)

Tömegesen lépnek ki az írók a Magyar Írószövetségből

Újabb 84 író és költő lép ki a Magyar Írószövetségből, amiért a szervezet választmánya nem határolódott el Döbrentei Kornélnak a Tilos Rádió előtt mondott, a kilépők szerint antiszemita beszédétől. A távozásukkal tüntető írók és költők közös levelet juttattak el Kalász Mártonnak, az írószövetség elnökének. Ebben egyebek között hangoztatják: számukra "lehetetlenné vált az együttműködés egy olyan szövetséggel, mely választmánya egyik tagjának súlyosan kirekesztő magatartásában semmi kifogásolni valót nem talált". Az aláírók meggyőződése, hogy "az írószövetség tagjainak jelentős része nem ért egyet a kirekesztő nézetekkel, de ezt az álláspontját a szövetség mai struktúrájában nem tudja érvényesíteni". A most kilépők között van többek közt Bikácsy Gergely, Esterházy Péter, Fejtő Ferenc, Grendel Lajos, Hévizi Ottó, Konrád György, Kornis Mihály, Kukorelly Endre, Megyesi Gusztáv, Oravecz Imre, Szilágyi Ákos, Tábor Ádám, Tamás Gáspár Miklós, Vámos Miklós és Váncsa István. Kalász Márton elnök szerint aljas kampány folyik azzal a céllal, hogy a Magyar Írószövetséget lehetetlenné tegyék, megrágalmazzák és megsemmisítsék. Kikérem magamnak a saját és a magyar írótársadalom nevében, hogy egy csoport zsarolja a magyar kultúrát - mondta. (Magyar Hírlap, Népszabadság, Népszava)

"Hátborzongató gyilkolási fantáziálás"

Németországban a 2002-es választások előtt viharos körülmények között jelent meg Martin Walser Egy kritikus halála című könyve, amelyet magyarul nemrégiben adott ki az Európa Kiadó. A mű egy német társadalmi szatíra, amelyet magyarra átültetni legalább akkora feladat volt, mint a szocializmus idején egy Hofi-kabarét egy NSZK-s nagybácsinak elmesélni. A ma 77 éves Walser olyan személyeket, művészi és társadalmi köröket, társadalmi intézményeket csúfol ki a regényben, akiket csak többéves németországi tartózkodás után, sok-sok Der Spiegel-, Die Zeit-, vagy Frankfurter Allgemeine Zeitung-cikk elolvasása után ismerhetünk meg és fel. A könyv alaptémája is speciálisan német: egy feldühödött szerző feltételezhetően meggyilkolja az egyik neves kritikust, akiben a német olvasók az irodalommal foglalkozó tévészemélyiségre, Marcel Reich-Ranickire ismertek rá, aki sokáig vezette a ZDF televízióban irodalomkritikai műsorát, szinte tévedhetetlennek tartott ítéleteket alkotva. Walser legkíméletlenebbül a mindentudásban kérkedő kritikus üresfejűségét csúfolja ki könyvében, bemutatva annak végtelen hiúságát és modorosságát. Az írásban az Ehrl-König nevet kapja a kritikus, amelynek tükörfordítása becsületkirály; ám irodalmi szövegekben kétértelmű szó: rémkirályt vagy tündérkirályt is jelent. Emellett a fordító feladatát az is nehezítette, hogy a könyvben használt függő beszédnek áttételes értelme van, ami a magyarban inkább a bikkfanyelv, semmint a töprengő, tépelődő személyiség nyelve. Ugyanis a két főszereplő a „gyilkos író” és a galád kritikus, ám a narrátor a szomszédban lakó, misztikával foglalkozó, visszavonult másik író, aki szívesen segít a felderítésben a rendőrségnek – ám személyében tulajdonképpen csak az eredeti író alteregójára ismerünk rá. Ugyanígy nyelvileg karikírozza Walser a gyilkossági nyomozók bizalmaskodó stílusát, vagy a „társaságbelieket” pletykáik színvonalával, véleményeik hamisságával, rosszmájúságukkal. Sajnos, a regény nemcsak ezért lett szenzáció. A botrány ott kezdődött, hogy Frank Schirrmacher, a FAZ folyóirat irodalmi rovatvezetője visszautasította az előzetes közlést – nyilvános levélben – a könyv nyílt és burkolt antiszemita kliséi miatt. Ugyanis a főszereplő kritikus – ahogy a kipellengérezett Reich-Ranicki – zsidó, és Walser erre többször utalásokat tesz; ugyanúgy, ahogy a „gyilkos” szerzőnek is vannak hitleri kiszólásai. Később a nemzetközi írótársadalom jeles személyiségei vitáztak a FAZ hasábjain, hogy az irodalom tárgya lehet-e az antiszemitizmus, míg az ellentábor és Walser azt bizonygatta, hogy a kritikus megtámadhatatlanságát és a német társadalom képmutatását támadták szimbolikusan, nem pedig gyűlöletre hergeltek. A végső konklúziónak jó tükörképe volt, amikor a megtámadott Reich-Ranicki egy sokadik kitüntetése alkalmából csak úgy említette a regényt, mint „hátborzongató gyilkolási fantáziálás”, míg Walser Spiegelnek adott interjújának címe – a regényre utalva – az volt: „Az író az áldozat”.

Amerikai országjelentés a demokráciáról

Kemény kritikával illette Oroszországot az amerikai külügyminisztérium emberjogi jelentése. A tanulmány szerint a Kreml manipulálja a választásokat, korlátozza a sajtószabadságot és üldözi az ellenzékieket. A szerzők Magyarországon általánosságban elégedettek az emberi jogok általános helyzetével, viszont megemlítik a romákkal szembeni diszkriminációt, valamint azt, hogy az ellenzék szerint a kormány beavatkozik a közszolgálati média szerkesztésébe. Idézik, hogy a zsidó közösség aggódik az antiszemita megnyilvánulások miatt. A jelentés említést tesz a Magyar Rádió Vasárnapi Újság és az MTV azóta megszűnt Éjjeli Menedék című műsoráról. A US Human Rights Network bírálta a tanulmányt, úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Államok elvesztette erkölcsi jogát a bírálatra, mert vádemelés és bírósági eljárás nélkül tart fogva embereket.

Orbán Viktor nyert Juszt László ellen első fokon

Hétfőn a Budai Központi Kerületi Bíróság első fokú, nem jogerős ítéletében elmarasztalta Juszt Lászlót, mert az újságíró egy 2002 októberében megjelent cikkében megsértette Orbán Viktor személyhez fűződő jogait - írja az Origo.

Kilencen vannak, ünnepelnek

Hol van már az az idő, amikor a munkáskerület teátrumának nevezett József Attila Színház Kertész Ákos Névnapjával okította, figurázta ki azokat, akikről szólt, akikhez beszélt. Névnapi muriba vitt a darab, munkások közé, akik önfeledten vidámkodtak, s még önfeledtebben fojtották sörbe álmaikat, szenvedélyeiket, érzelmeiket. Azóta eltelt harminc esztendő, s immár a kispolgári allűrök sem idegenek a József Attila Színháztól. A névnapi ünnepséget születésnapira cserélték, a munkáskörnyezet átköltözött a Síp utcába, s ezzel együtt persze a társadalmi környezet is megváltozott. Öreg és kevésbé öreg zsidók, a körfolyosós életbe beszűkült kispolgárok, széllelbélelt ifjoncok kergetőznek itt egy születésnapon, az elrejtett, valószínűleg sosemvolt vagyon és egy jobb lakás reményének ürügyén. Íme a kispolgári, Síp utcai magyar valóság. Legalábbis ahogy Horváth Péter látja. Hogy a tavalyi vígjátékverseny győztese kinek akar emléket állítani a Kilencen, mint a gonoszok című vígjátékkal, az nem derül ki, ám aligha kétséges: a hetvenöt esztendős, a tórát rejtekhelyen őrző Fekete Salamon egykori lámpa- és csillárkereskedő alakja - Sztankay István játssza keserű humorral, iróniával és szeretettel - létezett Horváth Péter életében. A kiállhatatlan, örökké zsörtölődő, gyűlölködő, mindennel és mindenkivel elégedetlen, mindenkiben hibát kereső, ám valami különös titkot őrző öregember egyszerre magával ragadó, szánni való és iszonyatos. Ahogy minden igyekezetével, elszántan gyötri családját, de ahogy pontosan érzi, hogy a család sem kíméletesebb, ha a képzelt kincsről van szó. Példázza ezt veje - Mihályi Győző -, amint a falat tapogatja, ütögeti, hátha megtalálja azt, amiről igazán nem is tudja, micsoda, s próbálja mentegetni a feleségét, az öreg lányát - Vándor Éva -, amiért az nem tért haza hivatalos útjáról Lengyelországból a mama temetésére, hogy azóta is viselje a szemrehányásokat. Mindez maga a mindennapi élet. Aztán ott vannak a szomszédok: az érzéki örömökre és a jobb lakásra vágyó asszony - Kocsis Judit -, s a férje - Besenczi Árpád -, akit a vágyakozó szomszédasszonynál is jobban érdekel Schrödinger kvantummechanikája. Akadnak persze ebben a társaságban jobbak is. Mindenekelőtt a logopédia és a nagypapa szeretete közt ingázó unoka - Ullmann Móni -, aki váratlanul akad párjára a kórházban szolgálatot teljesítő fiatalember, a Sándor névre hallgató „nővérke” - Sághy Tamás - személyében. Ebbe a kispolgári valóságba csöppen váratlanul a másik öreg zsidó, aki önmagát, egész addigi sorsát, életét, vallását is elvesztette valahol a Tolbuhin körút táján. Bodrogi Gyula visszatérve egykori sikereinek színhelyére, mondhatnók, hazatérve a József Attila Színházba, remekel. S míg ők nyolcan, zsidók és filoszemita nem zsidók egymással kergetőznek, egymással járatják a bolondját, természetesen megérkezik az antiszemita munkásember - Háda János -, úgymond ahol zsidók élnek, ott muszáj lenni legalább egy antiszemitának is. Immár kilencen vannak. S valóban mind fergetegesen és kacagtatóan, kesernyésen és szeretni valón gonoszok - az író és a darabot színre vivő rendező, Léner Péter akarata szerint. Róna Katalin

Magyarország a NATO legkiábrándítóbb tagja

Ha lehetne már rég kizárták volna Magyarországot a NATO-ból - írja Celeste Wallander biztonságpolitikai szakértő a Foreign Affairs című amerikai folyóirat november-decemberi számában. Az Index tudósítása szerint a külpolitikai elemző a belépés előtt vállalt kötelezettségek elmaradása és az előző kormány konfrontatív, antiszemita politikája miatt kritizálta az országot.

Gy. Németh Erzsébet Csurkát bírálja

Szégyenletes, hogy Csurka István, fővárosi programfüzete tanúsága szerint, antiszemita és hazug kijelentésekkel száll ringbe a főpolgármesteri posztért – nyilatkozta Gy. Németh Erzsébet, az MSZP főpolgármester-jelöltje.