Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azok, akik életük során magyar állampolgárként az Európai Unió más országaiban, illetve Liechtensteinben, Norvégiában, Izlandon, Svájcban vagy az Egyesült Királyságban is szereztek biztosítási időtartamokat, onnan is kaphatnak nyugdíjat.
Mégpedig a minimális időfeltétel, jellemzően 12 hónap biztosítási idő teljesítése esetén minden egyes érintett államtól jogosultak lesznek résznyugdíjra - hívta fel a figyelmet Farkas András.
A nyugdíjszakértő emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi nyugdíjmegállapítási eljárás egységes elveit és alapszabályait az EU koordinációs rendeletei határozzák meg.
Ezek értelmében a lakóhely szerinti tagállam nyugdíjhatóságánál lehet az egyes ellátásra való igényeket benyújtani.
Egyetlen igénybejelentéssel valamennyi olyan tagállamban megnyílik az nyugdíjigénylő jogosultsága a nyugellátásra, ahol a jogosultsági feltételeket teljesítette.
- hívta fel a figyelmet a Nyugdíjguru. Vagyis a több államban is nyugdíjjogosultságot szerző nyugdíjigénylőnek az összes érintett állammal kapcsolatos nyugdíjigényét elegendő annak az államnak a nyugdíjhatóságánál bejelenteni, ahol él.
A más tagállamokban szerzett nyugdíjjogosultságok számításba vételének módját és a nyugdíjszámítási eljárást szintén szabályozzák az EU-rendeletek.
Kimondják például, hogy az EU/EGT államok területén az ellátásra való jogosultság és az ellátás összege szempontjából felmerült lényeges biztosítási elemeket úgy kell figyelembe venni, mintha azok az ellátást megállapító tagállam területén vagy biztosítási rendszerének hatálya alatt következtek volna be.
Rögzítik továbbá, hogy a nyugdíjmegállapító hatóságoknak a járandóság összegének meghatározása során kettős számítást kell végezniük.
Az első számítás során a nyugdíj összegét kizárólag a biztosítási idő szerzése szerinti ország szabályainak figyelembevételével határozzák meg. Ez a nemzeti, vagy független ellátás.
A második számítás során pedig a minden érintett tagállamban szerzett összes biztosítási idő figyelembevételével, az adott országban szerzett biztosítási idő és az összes megszerzett biztosítási idő arányában állapítják meg a nyugdíj összegét. Ez az időarányos nyugellátás.
A két számítást követően a igénylőnek a magasabb összegű nyugdíjat állapítják meg.
Ezután minden érintett tagállamtól a megállapított nyugellátást külön-külön, az adott tagállamban érvényes szabályok szerint folyósítják a jogosult részére.
Mindemellett lehetőség van harmadik országban, vagyis az uniós rendeletek területi hatálya alá nem tartozó államban szerzett szolgálati idő figyelembe vételére is, de ezt csak akkor tudják megtenni, ha a nyugdíjszámítást végző tagállam az adott országgal szociális biztonsági egyezményt kötött.
A harmadik országban szerzett szolgálati időt azonban kizárólag a nyugellátásra való jogosultság megállapításához lehet figyelembe venni, a nyugellátás összegét ez nem befolyásolhatja - hívta fel a figyelmet Farkas András.
A nyugdíjak felturbózására emellett más lehetőségeket is érdemes végiggondolni. A magyar felnőtt lakosság többségének például egy felmérés szerint az elérhető nyugdíjpénztári hozamokról és az igénybe vehető adóvisszatérítési lehetőségekről sincs elég információja.