Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Január eleje és szeptember vége között nagyjából 10 100 milliárd forint bevétel származott a hat legnagyobb köztehertípusból, vagyis a társasági és jövedéki adóból, a járulékokból, az áfából, a személyi jövedelemadóból és a szociális hozzájárulási adóból. A tavalyi értéknél ez 1100 milliárd forinttal több az első kilenc hónapot nézve - derül ki a Magyar Nemzet cikkéből, amely a Pénzügyminisztérium adóügyi összefoglalója kapcsán kérdezte Boros Imre közgazdászt. A lap szerint a 12 százalékos növekedés nem adóemeléseknek, hanem olyan tényezőknek köszönhető, mint a fizetések emelkedése és a bolti forgalom megugrása.
Utóbbi fenntartása az első Orbán-kormány minisztere szerint azért is fontos, mert számos kockázat fenyegeti a magyar gazdaságot is. "Először is azt kell felmérni, milyen lehetséges bajokkal számolhatunk" - nyilatkozta a lapnak Boros, aki szerint az egyik legnagyobb fenyegetést a német gazdaság gyengébb teljesítménye jelenti.
"A németeknél a gép- és különösen az autógyártásban jegyeznek fel jó ideje kemény mínuszokat, ez pedig a magyar helyzetet is érintheti. Emellett a hazai építőiparban és akár a turizmusban is adódhat kormányzati feladat" - magyarázta a közgazdász, aki szerint az állam fejlesztési forrásokkal és olcsó hitelekkel támogathatja a németeknek kitett ágazatokat.
A lakossági fogyasztás gazdasági bővülést előidéző hatását szerinte fokozni lehetne kormányzati részről.
"Az egyik lehetőség ez ügyben a közszférában végrehajtandó ésszerű béremelés volna, de - az aránytalanságok kezeléséért - akár a nyugdíjaknál is végre lehetne hajtani bizonyos korrekciót" - vélekedett Boros Imre.
Boros mellett egyre többen törnek pálcát a nyugdíjak emelése mellett.
