A szakértő a Bukaresti Értéktőzsde (BVB) konferenciáján beszélt a bukaresti kormány tavaly december végén váratlanul meghozott, január elsejétől már hatályos 114-es számú sürgősségi rendeletének hatásairól. A bankokra "kapzsisági illetéket", a távközlési- és energiaszektort többletadóval sújtó jogszabály érzékenyen érinti a magánnyugdíj-alapokat is.
A rendelet a korábbi 2,5 százalékról 1 százalékra csökkentette az alapok által visszatartható kezelési költséget, ugyanakkor drasztikusan megemelte a velük szemben támasztott törzstőke-követelményeket.
A jogszabály nyomán még idén 800 millió euróval kellene a törzstőkét növelnie a kötelező magánnyugdíj-befizetéseket kezelő hét alapnak, ez pedig a 11-szerese jelenlegi törzstőkéjüknek és kétszerese annak a bruttó összegnek, amelyet az utóbbi 11 évben a járulékbefizetésekből hozzájuk irányítottak. Ráadásul a rendelet 70 százalékkal csökkentette a felszámítható kezelési költségeket. Ilyen körülmények között a jegybankhoz érkezett jelzések szerint az alapok túlnyomó többsége, de "az sincs kizárva, hogy mind a hét", a román piacról való kivonulást fontolgatja - fogalmazott a román nemzeti bank képviselője.
Bár a bukaresti szociálliberális kormány képviselői következetesen cáfolták, hogy meg akarnák szüntetni a nyugdíjrendszer második pillérét, a magánszférára bízott források némiképp már csökkentek, tavaly januártól ugyanis a munkavállalók bruttó bérének már csak 3,75 százalékát irányítják a magánnyugdíjalapot kezelő biztosítókhoz a korábbi 5,1 százalék helyett.
A nyugdíjrendszer második pillére jelenleg hétmillió befizető tízmilliárd eurót közelítő megtakarítását jelenti. A pénz több mint 60 százalékát az alapkezelők államkötvényekbe fektették, 19 százalékát pedig részvényekbe. A nyugdíjalapok kétmilliárd eurónyi portfóliójukkal a román pénzpiac fő befektetőinek számítanak - mutatott rá a bukaresti konferencián a román jegybank vezető közgazdásza.
