Az utóbbi években a foglalkozás bővülése valamennyi korosztályt, így az 55 év felettieket is érintette. Az ő esetükben azonban a munkaerőhiány mellett a nyugdíjrendszert érintő szigorítások is szerepet játszottak a változásban - állapítja meg az ÁSZ.
Magyarország már 2009-től igyekezett növelni a gazdasági aktivitást, sőt már 2006-ban döntöttek arról, hogy a nyugdíjkorhatárt fokozatosan emelik, az 2020-ban egységesen 65 év lesz. Kormányzati becslés szerint nemzetközi összehasonlításban a nyugdíjkorhatár emelése Magyarországon eredményezi a legnagyobb aktivitás növekedést az 55-64 éves korosztálynál: 2020-ig mintegy 16 százalékponttal, 2060-ig pedig több mint 20 százalékponttal.
Az egyik legfontosabb változás - amely sok embert terelt a munkaerőpiacra - hogy 2011-től az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően nyugellátás már nem volt folyósítható. Ezeket az ellátásokat szociális alapon utalják.
Az aktivitás szempontjából fontos kérdés a nyugdíj melletti munkavégzés, amelyet a kormány megkönnyített, de ez nem minden jogviszony esetében előnyös.
Az 55 év felettiek foglalkoztatását is elősegítő intézkedéscsomag, a munkahelyvédelmi akcióterv 2013-ban lépett életbe. Az akcióterv alapján a vállalkozások adókedvezményben részesülnek abban az esetben, ha nyugdíj előtt állót, kismamát vagy más, a munkaerő-piacon hátrányos helyzetű munkavállalót foglalkoztatnak.
Azokat, akik minden erőfeszítés ellenére sem találnak munkát 55 év felett, álláskeresési segélyben részesülnek, amely azonban nagyon alacsony, mindössze a kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ezzel kapcsolatban az ÁSZ is elismeri, hogy
a segélyben részesülő továbbra is abban érdekelt, hogy aktívan munkát keressen a nyugdíjjogosultság eléréséig.
Mit lehet még tenni?
Az ÁSZ szerint az idősek foglalkoztatását számos munkaadói előítélet hátráltatja. Például, hogy kevésbé motiváltak, termelékenyek, nem elég képzettek, a tudásuk elavult, nem beszélnek nyelveket és számítástechnikai ismereteik is hagynak kívánnivalót maguk után.
A fizikai és mentális "hátrányok" többsége kormányzati intézkedéssel nem orvosolható, de például a jártasságokkal, ismeretekkel kapcsolatos hiányosságok igen. Ezeket a képzéseket kellene jobban támogatni a számvevőszék szerint.
Ugyancsak fontos, hogy az embereket ellenérdekelté tegyék abban, hogy korhatár előtt nyugdíjba vonuljanak.
Azok számát, akik betegség, vagy rokkantság miatt kényszerülnek hamarabb kilépni a munkaerőpiacról rendszeres munkahelyi szűrések
kiterjesztésével, a rendszeres mozgás, testedzés anyagi vagy intézményi támogatásával lehetne csökkenteni.
A korbetöltött nyugdíjasok számára az lehet vonzó, ha a munka mellett megkapják teljes nyugdíjukat. 2019-ben egyébként több olyan könnyítés lépett életbe, amelynek köszönhetően több pénz maradhat a dolgozó nyugdíjasoknál.
Az ÁSZ végül a részmunkaidő és a távmunka fontosságára is felhívja a figyelmet.
