Tállai András csütörtökön a parlamentben az alap 2011-es, 2012-es, 2013-as, 2014-es és 2015-ös üzleti évéről beszámolva elmondta, a magánnyugdíjpénztárakból átvett mintegy 3000 milliárd forint összegű készpénz, állampapír és más értékpapír felhasználásával több mint 2000 milliárd forint közvetlen adósságcsökkentés valósult meg, ezen túlmenően közel 500 milliárd forintot fizetett be az alap a költségvetésbe - írta az MTI.
Hozzátette: az alap teljesítette a kitűzött adósságcsökkentési célt, amelynek hatásaként több mint 280 milliárd forint kamatmegtakarítást ért el az állam számára. Ez összességében közel 10 százalékpontos közvetlen és közvetett adósságráta-csökkenéssel ér fel - mutatott rá.
Hangsúlyozta azt is, hogy az alap pénzét a törvényben deklarált célokkal összhangban használták fel: közvetlen államadósság-csökkentésre 2017 milliárd, költségvetési befizetésekre 459 milliárd, stratégiailag fontos cégek értékpapírjainak átadására az államnak 264 milliárd, valamint reálhozam és tagi hozzájárulás kifizetésre 231 milliárd forintot fordítottak.
Tállai szavai szerint az adósságcsökkentés miatti kamatmegtakarítás 2011 és 2013 között 284 milliárd forint volt. Ezek mintegy 3254 milliárd forintot tesznek ki, tehát a pénz nemhogy eltűnt, hanem az állam működését segítette - vont mérleget az államtitkár.
A KSH adatai viszont nem igazán tükrözik az NGM-államtitkár állításait:
| milliárd forint | GDP százalékában | |
| 2008 | 19370,4 | 71,9 |
| 2009 | 20448,2 | 78,2 |
| 2010 | 21775,2 | 80,9 |
| 2011 | 22720,7 | 81,0 |
| 2012 | 22414,1 | 78,5 |
| 2013 | 23076,2 | 77,3 |
| 2014 | 24514,2 | 76,9 |
| 2015 I. félév | 25601,4 | |
| Forrás: KSH |
Mint az látható az államadósság a 2008-as adósságválság - de praktikusan a 1970-es évek - óta monoton növekedést mutat. A GDP-arányos adósságmutató 2009-ban az IMF-hitelfelvétel miatt drasztikusan megugrott, azt követően kis mértékben 2011-ig emelkedett, akkor érte el a GDP 81 százalékát. Ezt követően, az élénkülő gazdasági növekedésnek köszönhetően a GDP-arányos adósságmutató látványosan csökkent, ami tavaly 76,9 százalékot mutatott.
Tállai a parlamenti vitában azzal érvelt, hogy míg az alap hozzájárult az államadósság csökkentéséhez, addig a korábbi magán-nyugdíjpénztári rendszer csak elszívta az államháztartás erőforrásait. Az államtitkár beszámolója szerint a magánnyugdíjpénztárak közel 2560 milliárd forintnyi összeget szedtek be ügyfeleiktől 1998 és 2010 között. Ez a pénz a magánnyugdíjpénztárak kora előtti időszakban a társadalombiztosítási nyugdíjalapba folyt volna be, tehát állami bevétel lett volna - tette hozzá.
Kijelentette, állami befizetésként 1998 és 2010 között nagyságrendileg minden évben átlagosan 1 százalékponttal lehetett volna kedvezőbb a GDP-arányos éves államháztartási hiány, az államadósság 2010 végén pedig a GDP közel 81 százaléka helyett a GDP 72 százaléka lett volna.
Tállai összevetette azt, hogy mi lett volna, ha egy átlagos keresetű pénztártag munkavállaló állampapírba fektette volna a pénzét. Szerinte ez a munkavállaló 1998 januárja és 2010 decembere között közel 1,7 millió forintot fizetett be a magánpénztárba, ez az összeg 2010 végére átlagosan körülbelül 2,3 millió forintra gyarapodott. Ezzel szemben, ha mindig államkötvényekbe fektette volna a havi magán-nyugdíjpénztári tagdíját, akkor az átlagos állampapír-piaci hozamokkal számolva megtakarításai ma 2,5 millió forintot érnének, azaz mintegy 200 ezer forinttal többet.
