Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az 1998-as választásokkal hivatalba lépett új kormány másként ítélte meg a nyugdíjreform lényegét, mint elődje.
A tébékassza hiánya
A Fidesz vezette kabinet szerint a magán-nyugdíjpénztári befizetések által elvont összegek elviselhetetlen hiányként jelentkeznek a tb-kasszánál. Szakértők korábban is jelezték, hogy a vegyes rendszer kezdetben megnöveli a nyugdíjalap hiányát, amelyet a költségvetésnek kell pótolnia, ám ezt az árat meg kell fizetni a nyugdíjrendszer későbbi egyensúlya érdekében. A Fideszt azonban ezek az érvek nem győzték meg, s kormányra kerülésük után szinte első lépésükkel befagyasztották a magánpénztári tagdíjakat az akkori 6 százalékon.
Hibás válasz
Az eredeti ütemezés szerint mostanra 8 százalékot kellene fizetni a pénztárakba, vagyis a tagdíjemelés elhalasztása évente mintegy 20 milliárd forinttól, a későbbiekben pedig az azokon elérhető hozamtól fosztotta meg a pénztártagokat - vélik a Fidesz lépéseivel egyet nem értő elemzők.
A probléma súlyát jelzi, hogy szakértők szerint a magyar tőkepiac halvány teljesítménye egyebek mellett a nyugdíjpénztári befektetések elégtelen mértékére vezethető vissza.
A kormány a nyár közepén új utakat szabott a nyugdíjrendszernek. Az elképzelés az, hogy a magánpénztárakkal szemben versenyképes nyugdíjalapot hozzanak létre. Ennek érdekében 2003-tól egyéni számlákra kerülnének a járulékbefizetések, amelyek alakulásáról évente kapna tájékoztatást a biztosított. A teljes körű bevezetésére pedig az azt követő négy-öt év elteltével látnak lehetőséget.
A versenyképesség az államilag garantált hozamokban jelentkezne, ám az még nem tisztázott, hogy mely mutatóhoz - állampapírpiac, keresetnövekedés vagy valami egyéb - kössék a hozamokat. A kabinet tagjai szívesen emlegetik ezzel kapcsolatban, hogy a magánpénztári hozamok az elmúlt évben jócskán elmaradtak az inflációtól, a befektetések még értéküket sem tudták megőrizni.
Garancia nélkül
Az ellenzéki pártok által leginkább kritizált döntés alapján megszűnik az ellátási garancia, vagyis az az intézmény, ami a pénztártag számára akkor is biztosított volna egy meghatározott mértékű nyugdíjat, ha a magánpénztári befektetéseinek hozama nem fedezi a nyugdíjba vonuláskor megállapított járandóság negyedét. A pályakezdőknek nem lesz kötelező belépniük a vegyes rendszerbe, a már tagok pedig 2002 végéig dönthetnek a visszalépés mellett. Ezek a javaslatok javarészt 2003-tól lépnek életbe, de már a jövő évtől él az a döntés, amely alapján a nyugdíj mellett szerzett jövedelem nem kerül magasabb adózási sávba.
B. Z.
