BUX 139301.72 -0,14 %
OTP 45300 0,85 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Horvátországban indul a magánnyugdíjrendszer

A lakosság elöregedésével és az ezzel járó növekvő költségekkel szembesülő horvát kormány az állami nyugdíjrendszer mellett engedélyezi a magánnyugdíjpénztárak működését. Szakértők szerint a lépés hosszú távon magasabb nyugdíjakat, alacsonyabb kiadásokat jelent majd és élénkíti a gazdaság növekedését.

2001. október 29. hétfő, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az illetékes horvát felügyeleti szerv, a Hagena a múlt hónapban négy vagyonkezelőnek adott ideiglenes engedélyt nyugdíjpénztárak működtetésére, köztük a pénz- és tőkepiac olyan vezető szereplőinek, mint a Zagrebacka Banka, amely eddig is együttműködött a német Allianz AG-vel és a Privredna Banka, a legnagyobb horvát biztosító, az Osiguranje partnere. A nyugdíjpénztárakba mintegy 900 ezer 50 év alatti állampolgár jogosult belépni november közepétől. A befizetések január elsejétől kezdődnek oly módon, hogy a munkavállalók a bruttó fizetésük 19,5 százalékát kitevő nyugdíjjárulékuk közel egynegyedét, maximum 5 százalékot a magánpénztárakba fizethetik be. A balközép kormány a megtakarítások ösztönzése érdekében az önkéntes nyugdíj-megtakarításokat és az életbiztosításokat is adókedvezményekkel támogatja. A feltételezések szerint az új szabályozás jótékonyan hat a jelenleg részben a privatizáció lassúsága miatt haldokló tőzsdére is, mivel az alapok tőkéjük maximum 30 százalékát részvényekben tarthatják.
A jelenlegi felosztó-kirovó rendszerben a folyó befizetések szolgálnak a kifizetések fedezetéül, ami egyre nagyobb terhet ró a költségvetésre, mert a lakosság öregszik, így folyamatosan nő a nyugdíjasok száma. A nyolcvanas években a munkavállaló-nyugdíjas arány 4:1 volt, de a polgárháború és az azt követő gazdasági visszaesés miatt mára 1,3:1-re zuhant. A nyugdíjaknak közel felét a központi költségvetésből fizetik, ami csak idén 13,5 milliárd kuna (1,65 milliárd dollár) többletkiadást jelent, de a magán-takarékpénztárakba áramló évi 2,5-2,9 milliárd kunára becsült, értelemszerűen kieső bevételeket a pénzpiacról kell majd felvenni. Zoran Anusic, a Világbank közgazdásza más országok példái alapján úgy számol, hogy a reform hatása hosszú távon mintegy 0,5-1 százalékpontot ad hozzá a bruttó hazai termék (GDP) bővüléséhez.
Rövid távon - az átmeneti időszakban - azonban a GDP-re negatívan hat a reform: az első évben mintegy 1,8 százalékponttal, tíz év alatt összesen durván 10 százalékponttal csökkenti a gazdaság bővülésének ütemét.
B. P. A.

Bana Péter
Bana Péter

Ez is érdekelhet