A Wizz Air múlt heti gyorsjelentése után 20 százalékot ugrott a részvény, mégis nő a befektetők aggodalma: kibírja-e a cég a veszteséges évet, a közelgő kötvénytörlesztést és a kapacitásbővítés terhét.
Kedden a Wizz Air látványos bejelentéssel igyekezett bizonyítani, hogy nincs baj. A New Yorkból online bejelentkező Váradi József cégvezér csupa jó hírt közölt: a légitársaság jelentősen bővíti kapacitásait a Liszt Ferenc repülőtéren, és stabil pénzügyi háttérrel készül a jövőre.
Eközben azonban a befektetők is figyelik a számokat, amelyek szerint a cég idei évében nem várható profit, a második félév pedig masszívan veszteséges lesz.
Igaz ezt a piac már be is árazhatta.
A Wizz Air a 2026-os pénzügyi év második negyedévében ugyan jobb eredményt produkált a vártnál – az EBITDA 681 millió euróra emelkedett, a nettó eredmény pedig 288 millió euró lett a 262 milliós várakozással szemben –, a bevételi teljesítmény mégis elmaradt a konszenzustól. A RASK (egy utaskilométerre jutó bevétel) 1 százalékos romlása miatt a piac óvatosan fogadta az adatokat, és az első lelkesedést jelző 20 százalékos árfolyamugrás felét a részvény már le is adta.
A Concorde Research elemzése szerint ugyanakkor fontos fordulat mutatkozik: a menedzsment abba az irányba kezdett elmozdulni, amelyet a befektetők évek óta sürgettek. A társaság – a korábbi agresszív terjeszkedéssel szakítva – visszafogja bővülését, az év második felére mindössze 10 százalék körüli kapacitásnövekedést jelezve ASK-ban, és körülbelül 13 százalékos ülésbővítést. Ez jóval alacsonyabb, mint az elmúlt évek hatalmas ugrásai, és elsőként utalhat arra, hogy
a Wizz Air a működési stabilitást helyezi előtérbe.
Ami a legnagyobb piaci félelmet okozta, az a likviditási helyzet volt, ám a társaság szeptember 30-án 1985 millió eurós készpénzállományt mutatott ki, ami megegyezik az előző negyedévvel. A nettó adósság viszont enyhén nőtt 4,8 milliárd euróra. A kritikus elem az, hogy januárban lejár a Wizz 500 millió eurós kötvénye, ám a cég közölte: azt teljes egészében készpénzből törleszti.
Ez határozottan csillapította a csődrémálmokat, és újabb bizonyíték arra, hogy a légitársaság nincs azonnali veszélyben.
A menedzsment azt is jelezte, hogy a RASK a további „piaci stimulálás” miatt az év hátralévő részében enyhén csökkenhet, részben a húsvéti időszak jövő évre tolódó hatása miatt. A költségek oldalán az üzemanyag nélküli kiadások magas egyjegyű növekedését várják, de ez megfelel a korábbi várakozásoknak. A Wizz a flotta optimalizálása érdekében 14 darab A320ceo gépet is visszaad a bérbeadóknak, amelyeket még előtte rendbe kell rakni – ez szintén ráterhel a második félév eredményére.
A működési problémák lassan enyhülnek: a pontosság 50 százalékról 60 százalékra javult, így a társaság jelentősen csökkenteni tudta az utaskompenzációs kifizetéseit. Az ellátási lánc ugyanakkor továbbra is akadozik, főleg a légiforgalmi irányítás és a külső alvállalkozók oldalán, bár itt is érzékelhető javulás.
A középtávú növekedés továbbra is évi 10–12 százalék lehet, de a flotta idei bővülése miatt jövőre 20 százalék körüli kapacitásnövekedés jöhet – ezt a piac kevésbé fogadta kedvezően, még ha a cég szerint ez már nem ront tovább a költséghatékonyságon.
A budapesti bővítés nyilván biztató jel: a Wizz Air új útvonalakat indít, bővíti a gépparkot, és egyértelműen jelzi, hogy a magyar piac továbbra is stratégiai terület. A társaság kapacitásainak 70–75 százalékát továbbra is a közép- és kelet-európai régió adja, miközben Olaszország és London megmaradnak fontos nyugat-európai bázisoknak.
A részvény megítélése egyelőre vegyes: több elemző csökkentette célárát, mások emeltek. A Concorde szerint nincs ok arra, hogy a Wizz papírjait depresszív árazáson tartsák, hiszen a cég stratégiai irányt váltott, a működési mutatók javulnak, és a likviditási helyzet sem olyan drámai, mint sokan gondolták.
A nagy kérdés most az, hogy a Wizz Air képes lesz-e átvészelni a gyenge második félévet úgy, hogy közben stabilizálja működését, csökkenti a tartósan magas költségeket, és megtartja az utasok bizalmát. Vagy igaza lesz a Ryanair-főnöknek, aki azt azért nem gondolná, hogy a konkurens társaság rövid időn belül csődbe megy, de szerinte ez előbb vagy utóbb vagy bekövetkezik, vagy a céget valakik fölvásárolják.
Michael O'Leary a Corrierének nyilatkozva október elején azt mondta, hogy a Wizz Air nagyot kockáztatott akkor, mikor a Covid idején eladta flottája egy részét, és azokat később, a világjárvány után súlyos összegekért lízingelt vissza.
Szerinte egy fenntarthatatlan növekedési modellbe került a cég, aminek a profitja egy része abból származik, hogy eladta gépeit, amiket később visszabérelt. O’Leary rámutatott, hogy az így elért növekedés hosszútávon nem biztos, hogy fenntartható.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Legolvasottabb
A szomszédban már készülnek a teljes összeomlásra
Már készítik elő a kormányrendeletet: így változik a pedagógusok bére
Lesújtó hír jött: 60 ezres nyugdíjra is alig számíthat, aki így adózik
Hol az örvény vége? Becsődölt egy újabb autóipari beszállító
Döntött a Fitch Magyarországról: nincsenek jó hírek
Na, ilyen hétvégére biztosan nem készültünk, a jóslatok nem váltak be
Kötelező herevizsgálat, háborús jövőkép: történelmi döntés a hadsereg bővítéséről
Népszerű teát hívott vissza a fogyasztóvédelem
Már nem kell vesződni a sörösdobozokkal a Penny-ben