Miközben a nyilvánosság és az uniós politika előtt a kormányzat felvállalja a létező összes harcot az orosz energiahordozók használata mellett, az Energiaügyi Minisztériumban (EM) arra készülnek, hogy

Magyarország néhány éven belül már függetlenedik az oroszországi forrásoktól. 

Czepek Gábor, a szaktárca miniszterhelyettese egy háttérbeszélgetésen az Economx érdeklődésére elmondta, a 2030-as évekre a magyar energiamix, energetikai szektor (ahogy az globálisan is jellemző lesz) fejlettségben mindenképpen eléri azt a szintet, hogy alapvetően áramalapúvá válik. Szerinte viszont ehhez a stratégiai fordulathoz három feltételnek kell teljesülnie: a nukleáris-kapacitás, a napenergia, valamint az energiatárolás bővítése. 

Paks 2 kapcsán úgy látja, az elmúlt 15 év azt igazolja, jó irányba indult el hazánk, hiszen mára tizenöt tagállam már atompárti, valamint fenntarthatóvá minősítették az atomenergiát. Czepek Gábor szerint ez a tény biztos távlatot ad a hazai iparnak, és az új paksi blokkok megépítésének is.  

Arról is beszélt, hogy amíg néhány éve mindössze 10 MW volt a hazai napenergia képesség, már több mint 30 ezer tetőn működik napelem, és 8300 MW teljesítményt tudnak leadni a napenergia panelek. Így ez a teljesítmény lassan megfeleltethető a reaktoroknak. 

Az önállósodás harmadik lába az energiatárolás. A napokban elindult egy kampány a lakosság számára, míg a vállalatok a Jedlik Ányos programhoz csatlakozhatnak. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a jelenlegi 200 MW-os tárolóteljesítményt 2027-re megötszörözné a kormányzat, valamint az Energiaügyi Minisztérium szándéka szerint 2030-ra hazánknak 3000 MW tárolókapacitással kell majd rendelkeznie. 

Ami az orosz gázt illeti, én abszolút nem vágyott állapotként gondolok a használatára. Viszont egy ilyen országnak, itt Európa közepén, szláv- és germántengerben, tengerek és hegyek nélkül, meg kell találni azokat a beszerzési forrásokat, amik a legolcsóbbak

– válaszolta a lapunk felvetésére. 

Ezt a folyamatot erősítheti, hogy 2030-as évekre Magyarország energiamixe is döntően áramalapúvá válik, fejlődik. A miniszterhelyettes szerint Paks 1. üzemidejének meghosszabbítása, a napenergia 12 ezer MW-ra bővülése, a 3 ezer MW tárolókapacitás rendszerbeállítása, valamint a gázüzemű erőművekkel létrejön egy olyan áramalapú rendszer, amely képes lesz az önellátásra 

Azt is megtudtuk, hogy a szaktárca ide sorolja a geotermia fejlődését is, amellyel hazánkban további egymilliárd köbméter földgázfogyasztást lehet kiváltani. Czepek Gábor vélekedése szerint azzal, hogy ma 2 milliárd köbméter gázt hozunk ki magyar földből, és hogy átáll a rendszer döntően áramalapra, radikálisan csökkenni fog a földgázfogyasztás Magyarországon, ahogy az megtörténik majd Európában is. Az szerinte már egy következő kérdés, hogy a fennmaradó szükségletet amerikai LNG-ből, vagy orosz forrásból biztosítjuk, de ezt majd az akkori árkörnyezet fogja meghatározni – tette hozzá. 

Ugyanakkor, jelenleg a kormányzat még a rezsivédelem (rezsicsökkentés és rezsistop) alapjaként tekint az orosz energiaforrásokra. A miniszterhelyettes szerint ugyanis egyetlen ország sem engedheti meg, hogy a családok energiaköltsége meghaladja a kiadásaik 30 százalékát, mint ahogy az 2010 előtti időkben jellemző volt. 

Az Orbán-kormányok rezsivédelmi politikája három lábon nyugszik. Az egyik a paksi áram, a második a hosszú távú orosz gázszerződések (a földgáz a magyar határhoz szállítási díj nélkül érkezik a miniszterhelyettes elmondása szerint, így a távhőben is fent tudják tartani a rezsivédelmet). A harmadik láb pedig a költségvetésben szereplő rezsivédelmi alap. Ugyanis a kormány szerinti megfelelő energiaár továbbra is veszteséget okoz a rendszerben, ezért az energiaszektor extraprofitjából töltik fel az alapot. 

Czepek Gábor ugyanakkor leszögezte, hogy a rezsivédelem komoly eredményt ért el az energiaszegénységi mutatóban, amivel Európa legjobbjai lettünk: két átlagos kereset mellett mindössze 1,7 százalékot jelent a háztartási kiadásokban a rezsiszámla.

Brüsszel várja a magyar tervet

Az idő más szempontból is sürget, ugyanis 27 uniós tagállam a hivatalosan is elfogadta a vezetékes gáz és a cseppfolyósított földgáz (LNG) Oroszországból az EU-ba irányuló behozatalának fokozatos megszüntetéséről szóló rendeletet. Az új szabályok az energiaellátás hatékony nyomon követésére és diverzifikálására irányuló intézkedéseket is tartalmaznak. A rendelet értelmében tilos lesz orosz vezetékes gázt és LNG-t importálni az EU-ba. A tilalom a rendelet hatálybalépésétől számított hathetes időszak lejártát követően lép életbe. A már meglévő szerződésekre átmeneti időszak vonatkozik majd. Az alkalmazott fokozatos megközelítés korlátozni fogja az árakra és a piacokra gyakorolt hatást. Az LNG-behozatalra vonatkozó teljes tilalom 2027 elejétől, a vezetékes gáz behozatalára vonatkozó teljes tilalom pedig 2027 őszétől lép hatályba.

Emellett 2026. március 1-jéig a tagállamoknak el kell készíteniük a gázellátás diverzifikálására és az orosz gáz helyettesítésével kapcsolatos lehetséges kihívások azonosítására irányuló nemzeti terveiket. E célból a vállalatok kötelesek értesíteni a hatóságokat és a Bizottságot minden fennmaradó orosz gázszerződésről. Azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek még mindig importálnak orosz olajat, szintén diverzifikációs terveket kell benyújtaniuk.

Kapcsolódó