A strasbourgi plénumon elfogadott dokumentum 2017-ig a 2010-es szint felére, 2019-re pedig ahhoz képest nyolcvan százalékkal csökkentené az 50 mikronnál vékonyabb, környezetet leginkább szennyező nejlonzacskók számát. Ezt termékdíjak, piaci korlátozások vagy akár tilalom bevezetésével is elképzelhetőnek tartják az EP képviselői.
Az indoklás szerint a vastagabbakkal ellentétben ezeket a vékony szatyrokat az emberek szinte sosem használják egynél többször, és rögtön a szemétbe kerülnek. Becslések szerint minden európai polgár évente 198 nejlonzacskót használ, és ennek 90 százaléka a vékony fajtához tartozik. Az Európai Bizottság becslése szerint 2010-ben 8 milliárd ilyen zacskó került a szemétbe, szennyezve a környezetet.

Az EP célja az, hogy 2019-re a boltok egyáltalán ne adjanak ingyen nejlonzacskókat sehol az Európai Unióban. Ez alól csak a húsok, halak és tejtermékek csomagolására használt nagyon könnyű műanyagok jelenthetnek majd kivételt. A zöldségek, gyümölcsök csomagolására használt nejlonszatyrokat újrafeldolgozott papírból, vagy lebomló és komposztálható anyagokból készült tasakoknak kell felváltaniuk.

A dokumentum elfogadásával az Európai Parlament a maga álláspontját fogalmazta meg a kérdésben, amelynek alapján a választások után megalakuló új strasbourgi plénum megkezdheti majd az egyeztetéseket az EU másik társjogalkotó intézményével, a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanáccsal. Az úgynevezett rendes jogalkotási eljárás keretében ugyanis uniós jogszabályt csak úgy lehet megalkotni, ha azt az EP és a tanács is azonos formában elfogadja.