A vártnál némileg alacsonyabb adatot elsősorban a sertéshús- és a zöldségárak visszaesésével magyarázta a hivatal statisztikusa, Jü Csiu-mej. Mint mondta, ezek mögött a bővebb árukínálat húzódik meg. A fogyasztói árindex csaknem egyharmadát kitevő élelmiszerárak összességében 1 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz viszonyítva. A kormányzati célkitűzés 3 százalék körüli inflációt irányzott elő az idei évre.

Havi összevetésben a fogyasztói árak 0,3 százalékkal csökkentek, a szeptemberi 1,6 százalék után. Augusztusban 2 százalékra nőtt az infláció a júliusban mért 1,6 százalékról. A termelői árak éves bázison 5,9 százalékkal csökkentek októberben. A termelői árindex (PPI) már 44 hónapja mutat visszaeső tendenciát, ami a piaci kereslet tartós gyengeségére utal - áll a Hszinhua hírügynökség beszámolójában.

Elemzők 1,5 százalékos inflációra számítottak októberre a szeptemberi 1,6 százalék után. Szakértők a kialakult deflációs nyomás miatt monetáris lazító intézkedéseket, köztük kamatvágásokat tartanak elképzelhetőnek. A központi bank idén immár öt alkalommal csökkentette az irányadó kamatlábat és a kötelező tartalékrátát, növelve ezzel a pénzintézetek likviditását.

Megfigyelők a legfrissebb adatok ismeretében megerősítették, a jelek egyértelműen a világ második legnagyobb gazdaságának lassulására, az élénkítő intézkedések korlátozott hatására, a kínai termékek exportjának nehézségeire utalnak.

Korábbi kínai kormányzati megnyilatkozásokból arra következtetni, hogy a kínai gazdaság a következő öt évben 6,5 százalék körüli növekedésre kíván berendezkedni.