A 10 országban - Albánia, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Macedónia, Románia, Szerbia és Montenegro, Szlovákia, valamint Koszovó - elvégzett felmérés sivár képet fest a romák életéről. Az olyan mutatók tekintetében, mint a munkanélküliség, lakáshelyzet, iskolázottság, írni-olvasni tudás, alapvető gyógyszerekhez való hozzájutás, vezetékes víz és modern kommunikáció tekintetében a romák jóval az átlagos lakosság mögött járnak. Néhány kiragadott megállapítás a felmérésből: - Bulgáriában és Szerbiában az elemzés szerint a nyomorküszöb alatt élők között ötször annyi roma él, mint a többségi lakosság, Macedóniában és Romániában ez a szám a nyomorküszöb alatt élő többségi lakosság háromszorosa. - Romániában 10 romából 8-an nem engedhetik meg maguknak a nélkülözhetetlen, alapvető gyógyszerek felíratását, továbbá 10 romából 7-nek nincs hozzáférése vezetékes vízhez. - Koszovóban a 12 éves és ennél idősebb romák csoportjából 10-ből csak 1 rendelkezik elemi iskolai végzettséggel. Minden más országban, Csehország kivételével, 10-ből kevesebb, mint 2 roma rendelkezik elemi iskolai végzettséggel. - A macedóniai romák villanyszámla-tarozásának összege hétszer nagyobb, mint a havi keresetük. Továbbá a vízművek felé számon tartott adósságaiknak összege négyszer meghaladja havi bevételüket. - Romániában 10-ből 2 roma háztartás rendelkezik telefonnal, míg ez az arány a közelükben élő többségi lakosság nagy részénél 10-ből 7. - Az Európai Unió országaiban, illetve azon országokban, amelyek az EU részévé kívánnak válni, ezek a körülmények elfogadhatatlanok - mondta Andrej Ivanov, az ENSZFP Pozsonyi Regionális Központjának Emberügyi Fejlesztési Tanácsadója. - Az ezen régióban élő romákat a lakosság nagy részétől elválasztó megdöbbentően nagy szakadékot le kell zárnunk, és itt valós cselekedetekre van szükség - tette hozzá Ivanov. A felmérés követi az ENSZFP-nak 2002-ben közzétett, "A függőségi csapda elkerülése: Romák Közép- és Kelet-Európában" című kutatását, amely felmérés öt országban több mint 5 000 családot vizsgált meg és megállapította, hogy minden 2 romából egy az év legalább pár napján éhes, míg hat romából egy folyamatosan éhezik. A felmérés független bírák ítélete alapján elnyerte az ENSZFP 2004. évi 7 humánfejlesztési díja közül az egyiket, a "Politikai kihatás díját". A ma közzétett új adatcsomag öttel több országot fed le, mint a "Függőségi csapda elkerülése", kiegészítő vizsgálat készült Albániában, Bosznia és Hercegovinában, Horvátországban, Macedóniában, Szerbiában és Montenegróban (és Koszovóban is). A felmérés ugyancsak értékes információkat foglal magába a romák közelében élő többségi lakosságról is. Ezen felül, az adatok a háztartások minden egyes tagjáról külön lettek összesítve, ellentétben a korábban készített felmérésekkel, amelyek a háztartásokat mint egész egységeket vizsgálták. Az adatok közzététele a "A roma integráció évtizede" elindításával esik egybe, amely egy tízéves, a romákat az európai meghatározó irányzatba beolvasztani kívánó erőfeszítés. "Az Évtized" célja az, hogy államirányítási vázat nyújtson a kormányok számára, amelyek meg kívánják határozni céljaikat a romák integrációját illetően. A jelenlegi adathalmaz megbízható kiindulási pontot jelent az elkövetkező kormányok számára. A felmérés adatai személyesen elkészített interjúk nyomán álltak össze. Összesen 36 428 egyénnel, azaz 9 346 háztartással készült interjú (4 345 nem roma, illetve 5 001 roma háztartással). A közvéleménykutatók lehetséges bizalmatlanságát ellensúlyozandó, minden olyan helyen, ahol ez lehetséges volt, a romákkal készült interjúkat roma közvéleménykutatók végezték. A felmérést specializált ügynökségek bonyolították le: Csehországban a Focus, Magyarországon a Tárki, míg a fennmaradó országokban a Gallup International.