Január végén az IMF 1,2-ről 2,6 százalékra növelte az orosz gazdaság várható idei növekedését, de a szervezet vezérigazgatója, Kristalina Georgieva szerint súlyos gondokkal kell szembenéznie az ország 145 millió lakosának, mivel gyakorlatilag már hadigazdaságként működik az ország.

Az elmúlt évtizedben Oroszország gondosan ügyelt arra, hogy a költségvetés egyensúlyban legyen, amit a jelentős olaj-, és gázbevételek lehetővé is tettek. Korábban, amíg nem képeztek tartalékokat, zuhanó olajárak esetén bajba került az ország, ezek közül a legjelentősebb az 1998-as orosz válság volt. 2015-ben, amikor az olajár ismét mélyre esett, már kisebb volt a megrázkódtatás, ezt követően azonban magasabb olajár idején jelentős alapot, biztonsági tartalékot halmoztak fel.

Ez a háború kezdete óta lehetővé tette, hogy az ország termelése nőjön, igen ám, de közben a fogyasztás csökken, miután a termelés a hadsereg részére zajlik, a gazdaság háborús vágányra lett állítva. A magas termelés és alacsony fogyasztás az idősebb oroszok számára jól ismert: így nézett ki a kommunista Szovjetunió, ahol mindez még gigantikus áruhiánnyal és kiegészült. 

A helyzet mostanra lett drámai: tavaly novemberben Putyin elnök jóváhagyta azt a költségvetést, amely 30 százalékra emelte a hadi kiadások arányát az egész kiadási oldalon belül, de a közvetlen és közvetett háborúval összefüggő kiadások aránya összesen 40 százalék.

Mindeközben 800 ezer ember elhagyta az országot, ami a 145 millióhoz képest nem lenne sok, de mivel a legképzettebbekről, köztük sok informatikusról van szó, így nagy hiány alakult ki szakemberekből. A helyzetet nehezíti még a szankciók miatt a technológiákhoz való korlátozott hozzáférés.