A csütörtökön ismertetett adatok szerint a tartományi adóhivatalokhoz összesen 14 549 önfeljelentés érkezett 2013 első hat hónapjában, ami majdnem annyi, mint 2012 egészében. Az ügyek száma áprilisban ugrott meg, amikor kiderült, hogy a Bayern München labdarúgóklub elnöke, Uli Hoeness feljelentést tett saját maga ellen az adóhatóságnál egy svájci számlájával összefüggésben. Az adózó az önfeljelentéssel büntetlen maradhat, de az utolsó centig el kell számolnia vagyonával, és az eltitkolt pénz után járó adót kamatostul meg kell fizetnie.

Szakértők egyetértenek abban, hogy a Hoeness-ügynek szerepe van a jelenség kialakulásában, de úgy vélik, nem a bajor sportvezető esete az igazi ok, hanem inkább az, hogy a német törvényhozásban elbukott az adóelkerülés elleni küzdelemről szóló német-svájci egyezmény. Valószínűleg Hoenesst is ez a fejlemény késztette az önfeljelentésre, és a lebukás veszélye miatt egyre inkább aggódó adókerülők tömegesen követik a példáját.

A német-svájci megállapodás egy anonim eljárást irányzott elő, amelynek révén a pénzüket Svájcba menekítő németek egy különadó megfizetésével legalizálhatták volna eltitkolt megtakarításukat. A megállapodást baloldali pártok buktatták meg a törvényhozásban tavaly év végén, arra hivatkozva, hogy igazságtalan a becsületes adózókkal szemben. Időközben számos eljárás indult adócsalás gyanúja miatt svájci bankok német ügyfeleire vonatkozó adatok alapján, főleg baloldali vezetésű tartományokban, amelyek adóellenőrei gyakran svájci bankoktól kiszivárogtatott - és a tartományi hatóságok által megvásárolt - ügyfél-adatbázisokból tájékozódnak.

Német becslések szerint német magánszemélyek több mint 60 milliárd eurót helyezhettek el Svájcban adókerülés céljával.