Már-már az anyázás szintjére jutott a vita a görög és az európai politikusok között a dél-európai ország adósságválságának kezeléséről. Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszter azzal vádolt "egyes európai erőket", hogy ki akarják lökni országát az eurózónából, aminek annyi alapja mindenképpen van, hogy uniós forrásokból kiszivárogtatott hírek szerint az eurózóna pénzügyi vezetői azon gondolkodnak, hogyan lehetne lépésenként csurgatni a második segélycsomagban megszavazott pénzt Athénnak és az övezet pénzügyminisztereinek tanácsa (eurócsoport) is újabb elvárásokat fogalmazott meg - derül ki a Financial Times cikkéből

A német, a finn, a holland és az osztrák kormány képviselője - az eurózóna AAA adósságbesorolással bíró országai nevében - az eurócsoport tegnapi telefonos távkonferenciáján azt követelte, hogy ne csupán a két legnagyobb görög párt, hanem a kisebbek is vállaljanak kötelezettséget az EU-IMF páros feltételeinek teljesítésére. Ezek a pártok azonban a segélycsomagok elutasításával kampányolnak.

Kapcsolódó

Hoppá, ott egy kiskapu

Emellett nem kerülte el figyelmüket, hogy Antonisz Szamarasz, az áprilisi választások megnyerésére esélyes konzervatív Új Demokrácia vezetője félszívű ígéretet tett. A politikus jelezte, hogy később módosításokat akar kezdeményezni a szerződéseken a gazdasági növekedés serkentése érdekében. A megszorítások felpuhítására nyitva hagyott kiskapu nem tetszik a donor országoknak.

Mindezek tudatában nyílt vitát kezdtek arról, hogy rá kéne bírni a görögöket az áprilisra tervezett választások elhalasztására. Wolfgang Schaeuble német pénzügyminiszter a távkonferencia előtt egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy a szavazás eltolása mellett a görögöknek egy politikusoktól mentes - így Venizeloszt és Szamaraszt is nélkülöző - technokrata kormányt kellene felállítaniuk, hasonlót a jelenlegi olasz kabinethez.

Mi már akkor Európát védtük, amikor még nem is volt

Karolosz Papuliasz államfő, aki éppen az ország katonai vezetőivel találkozott a hadügyminisztériumban, kapásból reagált az előbbi nyilatkozatra. Elköteleztük maguknak amellett, hogy kemény munkával legyűrjük a válságot, nem fogadjuk el, hogy Schaeuble úr sértegessen bennünket.

Ki az a Schauble és kik azok a hollandok, finnek, akik ezt megengedik maguknak? - tette fel a szónoki kérdést, célozva arra, hogy a görögök nem csupán saját országuk szabadságáért harcoltak vérzivataros történelmük során, hanem egyben Európa szabadságáért is.

Gyengéd éheztetés

A Financial Times birtokába jutott egy dokumentum, amely szerint Athén részletekben kapná meg a második csomag 130 milliárdos keretösszegét. A menetrend úgy szólna, hogy a következő napokban 93,5 milliárd felszabadításával utat nyitnának az adósságok "átalakításának" - értsd: a magánhitelezőkkel szemben felhalmozott tartozás több mint kétharmada leírásának -, a maradékot azonban március előtt nem látá a görög kormány.

Ezzel a forgatókönyvvel pénzügyi értelemben lélegeztető gépen tartanák Görögországot. Egy holland tisztviselő szerint a donor országok abból indulnak ki, hogy tovább folytatódik az októberben elhatározott mentőakció, de a görög politikusoknak segíteniük kell eurózónás kollégáiknak, hogy azok segíthessenek nekik.

Tényleg ez a harc a végső

Eközben görög pénzügyminisztériumi források szerint a kormány kiizzadta annak a 325 millió euró megtakarításnak a forrását, amit az eurócsoport még elvár Athéntől. Ennek részleteiről csak annyit árultak el, hogy elsősorban a védelmi és az önkormányzati büdzsét faragták le. Korábbi hírek szerint az állami vállalatok és a bankok nyugdíjasainak juttatásait is megkurtíthatják.

Az elmérgesedő vitát látva a BBC szakírója, Chris Morris úgy látja: a mostani tárgyalási forduló Görögország utolsó esélye arra, hogy az eurózóna tagja maradjon. Ha az övezet vezető országai a következő hónapokban eléggé meg tudják erősíteni a biztonsági alapokat, az EFSF-et és a júliustól felálló ESM-et ahhoz, hogy tűzfalként megvédjék Olaszországot és Spanyolországot egy esetleges görög csőd tovagyűrűző hatásaitól, akkor elengedik Görögország kezét.