A valóságtól elrugaszkodottnak és veszélyesnek tartja a német fémipari szakszervezeti tömörülés, az IG Metall Friedrich Merz kancellár javaslatait az állami nyugdíjrendszer jövőjéről. Mint ismert, Merz a fiatal dolgozóknak azt tanácsolta, mielőtt elérik az idős kort ne csak az állami nyugdíjakra támaszkodjanak, hanem egyfajta öngondoskodásként rendszeresen fektessenek be havonta egy kisebb összeget a részvénypiacon.

A Financial Times hétfői cikkében idézte a szakszervezetet, ahol úgy vélik, Merznek egy részvényalapú magánnyugdíj-program népszerűsítése helyett inkább a jelenlegi, járulékalapú nyugdíjrendszert kellene megerősítenie. A mostani rendszer 1889 óta működik, de a társadalom elöregedése miatt egyre nehezebben, Németország "nyugdíj-időzített bombája" figyelmeztetésként szolgál más EU-országok számára, mivel

Kapcsolódó

a tagállamok már átlagosan a GDP 12 százalékát fordítják állami nyugdíjkiadásokra.

  • A Kölni Gazdaságkutató Intézet (IW) szerint 2036-ig 19,5 millió német megy nyugdíjba (ez az a generáció, amely Magyarországon a Ratkó gyerekekként ismert), de csak 12,5 millió fiatal lép be a munkaerőpiacra. 
  • Az IW előrejelzése szerint 2040-re 100 munkavállalónak kell majd 41 nyugdíjast eltartania, szemben a jelenlegi 30-cal.

De hiába a figyelmeztetések, Merz koalíciója kerüli az állami nyugdíjrendszer alapvető megreformálását, ehelyett inkább arra törekszik, hogy a háztartásokat egyéni, tőkepiacokon befektető, nyugdíj-megtakarítási számlák felé terelje, amelyeken a befektetett pénz a hozammal együtt majd kiegészítik az állami nyugdíjakat. 

Havi 10 euróért részvényt a gyerekeknek 6-18 éves kor között

A kormány új támogatást is kitalált a 6 és 18 év közötti gyermekek számára, ezt a jövő évtől vezethetik be: a szülők havi 10 eurót igényelhetnek az államtól, a pénzt a gyerekeik nevében havi részvény-megtakarítási programba fektethetik be. A befektetés elkülönített számlán marad mindaddig, amíg a gyerek el nem éri a nyugdíjas kort. A gazdasági szakértői tanács becslése szerint a támogatás éves költsége körülbelül 1,5 milliárd euró lenne.

Ha a havi 10 eurós támogatás éves átlagban 7 százalék hozamot termel, akkor mire a gyerek eléri a 18 éves korhatárt, már több mint 2200 euró lesz a számláján, ha 6 éves korától végig megkapja a 10 eurót.

Innentől az állam kiszállna a programból, viszont a kedvezményezett ekkor sem férne hozzá a pénzhez, majd csak körülbelül 50 évvel később. A hosszú távú befektetés addig szépen gyarapodna, fél évszázad alatt akár 65 ezer euróra (mai árfolyamon közel 26 millió forintra), a modell szerint az év átlag 7 százalék hozamból csak 2 százalékot darálna le az infláció.  

A kockázatos befektetés nagyon nem a németek világa 

Jelenleg a felnőtt német lakosság 17 százaléka rendelkezik részvényekkel, befektetési jegyekkel vagy tőzsdén kereskedhető alapokkal (ETF), míg az Egyesült Királyságban ez az arány 39, az Egyesült Államokban pedig 62 százalék.  

"Korán szeretnénk megismertetni a következő generációval a tőkepiacot” – nyilatkozta a Financial Timesnak Carsten Linnemann, a CDU párt főtitkára és a kancellár bizalmasa. Hozzátette, hogy az új program idővel hozzájárul majd az állami nyugdíjkassza hiányának enyhítéséhez is.

A német háztartások összesen 9 000 milliárd euró pénzügyi eszközzel rendelkeznek, amelynek 37 százaléka készpénzben és alacsony hozamú bankbetétekben van, a Bundesbank adatai szerint. Egy májusban készült felmérés szerint a németek 49 százaléka a befektetéseknél az alacsony kockázatot, 25 százaléka a rugalmasságot, és csak 14 százaléka tartja fontosnak a magas hozamot.