Kína kinyit, enyhítenek a koronavírus-járványra vonatkozó korlátozásokon, felodják a kerületi zárlatokat, és engedélyezik az üzletek újbóli megnyitását – számolt be róla nemrég a sajtó. Szun Csunlan miniszterelnök-helyettest is idézték, aki szerint a vírus gyengül. De mondott mást is a kínai állami potentát – csupa jót:
A járvány elleni közel három évnyi küzdelem után országunk egészségügyi és egészségügyi rendszere kiállta a próbát
– mondta a Hszinhua hivatalos hírügynökség által közzétett megjegyzésekben. Ahogy azt is hozzátette: „A teljes lakosság oltottsági aránya meghaladja a 90 százalékot, és a közegészségügyi tudatosság és minőség jelentősen javult”.
Totális kontroll után totális káosz
A kínai állam annak ellenére engedte el a gyeplőt, hogy a napi esetszám rekord közelben mozog és az állami propaganda évek óta azt sulykolja, hogy katasztrófát okozna a korlátozások feloldása. A lazítás nyilvánvalóan nem volt független attól, hogy az egyre szigorúbb rendeletek, és a „kapóra jött” pandémia miatt bevezetett totális állami kontroll országszerte tüntetésekekhez vezetett. Olyan méretű lett a rendszerrel szembeni polgári engedetlenség amire Hszi Csin-ping elnök 2012-es hatalomátvétele óta nem volt példa. Kantonban a tüntetők már a rendőrökkel csaptak össze, de Sanghajban és Pekingben is voltak megmozdulások.
Okkal érezhette tehát a népi Kína vezetése, hogy enyhíteni kell, mielőtt olyan elégedetlenség kerekedik, amibe a Kínai Kommunista Párt is beleremeg. Ehhez viszont el kellett engedniük a három évig tartó, keményvonalas zéró-covid politikát, ez pedig kegyetlenül visszaütött.
Ma már nem kérdés, hogy újra berobbant a koronavírus Kínában: immunológusok azt jósolják, hogy legkésőbb márciusig az ország 60 százaléka megfertőződik, olyan iramban terjed megint a fertőzés. Egyes számítások szerint akár egymillió áldozat is lehet a következő hónapokban. Ez azonban nagyon óvatos becslés: akadnak szakértők, akik szerint inkább milliókról lehet majd beszélni.

Kínában a fertőzések száma naponta meghaladja az egymilliót, és a halálozások száma meghaladja a napi 5000-et, ami „éles kontraszt” a hivatalos adatokhoz képest – közölte a héten az Airfinity brit egészségügyi adatszolgáltató cég.
Egy sanghaji kórház becslései szerint a metropolisz 25 millió lakosának fele a jövő hét végéig megfertőződik.
Persze ha a hivatalos kínai statisztikát nézzük, akár meg is nyugodhatunk: eszerint a fertőzések száma november végén tetőzött, és azóta meredeken csökken. Ami viszont az adatok rövid szavatosságát bizonyítja, hogy a friss jelentések szerint erre a tetőzésre jövő hétig még várni kell.
Annak fényében is érdemes kétkedéssel fogadni a hivatalos számokat, hogy a tömeges tesztelést már rég elengedték az ázsiai ország hatóságai, ellenben bedobták a klasszikus „kozmetikázó” trükköt is: megváltoztatták a számítási módszereket – ahogy erről a Guardian is ír.
A kínai Országos Egészségügyi Bizottság legfrissebb irányelvei szerint már csak azok minősülnek covid-halottnak, akiknek a halálát tüdőgyulladás és légzési elégtelenség okozta a vírusfertőzést követően. Azok, akiknek már eleve más alapbetegségük volt és a covid súlyosbított rajta, nos velük már nem rontják a statisztikát.
WHO: aggasztó a helyzet
Hogy milyen állapotok vannak Kínában arról a tollba mondott statisztika helyett képek és videók tanúskodnak. A propagandával szemben a valóság: a túlterhelt kórházi osztályok, folyosóra kitolt betegek, összeeső emberek, zsúfolásig megtelt krematóriumok – tudósított a CNN.
Az állami média covid-összefoglalóit – amelyekből természetesen kihagyják ezeket a jeleneteket – hitetlenkedéssel és gúnnyal fogadják az interneten, sorjáznak azoknak a bejegyzései, akik koronavírus miatt elhunyt szeretteiket gyászolják.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója nemrég azt nyilatkozta, hogy részletesebb információra van szükségük az átfogó értékeléshez. Ugyanakkor
a WHO-t nagyon aggasztja a kínai helyzet alakulása, és egyre több jelentés érkezett súlyos betegségekről
Joggal merül fel kérdésként, hogy akkor mi értelme volt a több, mint 2 milliárd oltásnak, amivel Kína rekorder volt még nemrég. A kormány adatai szerint Kínában az általános oltási arány valóban 90 százalék felett van, de az emlékeztető oltásban részesült felnőttek aránya 57,9 százalékra, a 80 év felettiek esetében pedig 42,3 százalékra esik vissza. Ami viszont döbbenetes: Kínában kilenc hazai fejlesztésű covid-oltóanyagot engedélyeztek, de egyiket sem frissítették a rendkívül fertőző omikron variánsra.

Az ázsiai szuperhatalom az elmúlt három évben ugyan sokat költött karanténra és tesztelő létesítményekre, ellenben igencsak elhanyagolta a kórházak és klinikák fejlesztését, de nem sok gondot fordított az egészségügyi személyzet képzésére sem. Persze azért azt nem lehet kijelenteni, hogy ne készülnének gőzerővel: csak Sanghajban többszázezer kórházi ággyal, és ideiglenes egészségügyi központokkal „várják” az újabb hullám tetőzését.
Újabb világjárvány?
Hogy komoly gondok lehetnek, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy az Egészségügyi Világszervezetnek sincs rálátása a kínai egészségügyi helyzetre azóta, hogy Peking feloldotta a zéró covid-politikáját. Ez semmiképpen nem jó hír a világ számára. Ahogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter fogalmazott:
minden országnak, így Kínának is meg kell osztania a covid-járvánnyal kapcsolatos tapasztalatait
Hogy lesz-e újabb hullám és az ismét Kínából indul-e az még erősen bizonytalan. Erre Marion Koopmans holland virológus, a WHO egyik bizottságának tagja is csak annyit tudott mondani, hogy valóban újabb hullám van, ami pedig Kínában történik, az erősen „lutri”.
Attól viszont, hogy Kínában most újabb vírusmutációk vagy új, patogénebb törzsek jelennek meg, nem tartanak a szakemberek, és igyekeznek csitítani az ezzel kapcsolatos nemzetközi aggodalmakat. Nemcsak a kínai hatóságok, de például Paul Tambyah infektológus is így van vele:
Nem hiszem, hogy ez fenyegetést jelentene a világra
– mondja.
Számos prominens tudós és WHO-tanácsadó ugyanakkor azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy a Kínában pusztító hullám is bizonyítja, hogy túl korai még a globális világjárvány felett győzelmet hirdetni. Kérdés, hogy ezzel bukik-e az egészségügyi világszervezet optimista forgatókönyve, miszerint jövőre véget vethetnek-e a globális egészségügyi szükséghelyzetnek.
Amíg a covid tombol Kínában, a lakosság próbál együtt élni vele. Ahogy próbál a piac is: a korlátozó intézkedések az elmúlt fél évszázad legalacsonyabb növekedési ütemét produkálták, megzavarva a globális ellátási láncokat és a kereskedelmet. Ezt pedig tovább súlyosbítja, hogy a kínai munkavállalók egyre gyakrabban jelentenek betegek, ami legalábbis rövid távon egészen biztosan visszaveti a globális gazdaságot is.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Túl sokan vannak? Kizárhatnak 13 bíborost a konklávéból, ezen múlhat a választás

Újabb szigor jön az egészségügyben

Nagy baj van, nyugtatót hívtak vissza a patikákból

Trónfosztás: Elon Musk már nemigen rúg labdába Európában

Ezért nincs alku: villámgyorsan adják el a lakásokat Budapesten

Orbán Viktort Tiborczról kérdezték, nincs mit félreérteni a válaszon

Orbán Viktor és Sulyok Tamás is részt vesz Ferenc papa temetésén

Ijesztő dolgot találtak a Covid-oltásokban, a szomszédban már nem kérnek belőle

Így lökik ki a kocsiból a tulajt a próbakör alatt - rémisztő, ami Magyarországon megy
