A brit jegybank a 2008-as válság után kezdett kötvényvásárlási programba, melynek az volt a célja, hogy a gazdasági visszaesést átmentileg fedezetlen pénzzel próbálja mérsékelni, egyúttal a növekedést újra beindítani. Ekkor még azonban a szokásos, 2-4 százalék közti szinteken mozogtak a kötvényhozamok különböző  lejáratokra, így nem tartottak attól, hogy később, ha a jegybank eladja a papírokat, komolyabb vesztesége keletkezne.

Nem erre tervezték

A programot nem is arra tervezték, hogy az hosszú időn át működjön, csak amíg túljutnak a 2008-as válságot követő recesszión. A későbbiekben azonban a nagy jegybankok újra ehhez az eszközhöz nyúltak, amikor úgy vélték, hogy a 2 százalékos cél alatti infláció problémát jelenthet: ekkor azonban már egyre alacsonyabb hozamok, vagyis magasabb árfolyamok mellett vásároltak.

Ez így volt a Bank of Englandnél is: 2009 és 2022 között összesen 895 milliárd font értékben vásároltak kötvényeket. Amíg ezek piaci hozama egyre alacsonyabb, vagyis árfolyamuk egyre magasabb volt, a jegybanknál nyereség mutatkozott az állományon: ez két éve még 123 millió fontot tett ki

Inflációs sokk

Az induló inflációt a nagy jegybankokhoz hasonlóan sokáig a Bank of England (BoE) sem akarta tudomásul venni, utána azonban pánikszerű kamatemelésbe kapcsoltak. Míg azonban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, vagy az Európai Központi Bank (EKB) esetében méretüknél fogva a ezek a folyamatok kezelhetően alakultak (bár néhány bankcsőd adódott ebből idén tavasszal, de ezeket sikerült ügyesen elhárítani), a brit jegybank nehezebb helyzetben volt.

Fék helyett gáz, mentés lett a vége

Az EU-ból való kilépés (brexit) eleve erősen megterhelte a brit gazdaságot, így tavaly ősszel a gazdaság helyzete sokkal gyorsabban romlott, mint az EU-tagállamokban. Ráadásul kormányválság is zajlott: Boris Johnson miniszterelnöknek távoznia kellett, helyét Liz Truss vette át. Az új miniszterelnök a szükséges fékezés helyett a gázra lépett: adócsökkentéssel, további fedezetlen pénzekkel alakarta stimulálni az inflációs válságban lévő gazdaságot.

A kötvénypiacon eladási pánik alakult ki, a kötvényhozamok hirtelen nagyot emelkedtek, az árfolyamok mélyre estek. Ez sok, államkötvényt tartó, de ilyen helyzetre fel nem készült alap helyzetét megrendítette, a pénzügyi rendszer telje összeomlása fenyegetett, az angol font zuhanórepülésbe kezdett. A jegybanknak mentenie kellett a helyzetet, ezért hirtelen hatalmas összegben vásárolt kötvényeket, hogy stabilizálja a piacot.

Az infláció elleni küzdelem ára

Liz Truss végül visszafogta programját, sőt, újabb miniszterelnök-váltásra került sor. Utóda, Rishi Sunak a csökkenteni kezdte a nagyra nőtt költségvetési hiányt, a jegybank az elkerülhetetlen kamatemelésekkel lépett fel az elszabadult infláció ellen, ugyanakkor megkezdte a felhalmozott kötvényállomány fokozatos, évente 80 milliárd font összegű leépítését, így visszavonva az inflációt ugyancsak fűtő fedezetlen pénzt a piacról.

Ezzel azonban a kötvényeken keletkező veszteséget realizálni kezdték, hisz immár magas a jegybanki alapkamat és a kötvényhozamok is, megfelelően az infláció elleni fellépésnek, és a befektetők a kellően magas hozam mellett hajlandók is megvenni a kötvényeket. A jegybanki veszteséget a költségvetésnek azonnal ki kell egyenlítenie.

A költségek

A CNBC szerint júliusban a brit költségvetés 14,3 milliárd fontot utalt a jegybanknak, a Deutsche Bank vezető elemzője szerint az összeg tavaly szeptember óta összesen 30 milliárd font, és még továbbiakra lesz szükség, miután a jegybanki kamatszint és a kötvényhozamok jóval tovább lesznek magas szinten, mint azt korábban gondolták.

A BoE 2021 vége óta 0,1 százalékról 5,25 százalékra emelte az alapkamatot, és a várakozások szerint a következő kamatdöntő ülésen újabb emelés jön, 5,50 százalékig. A jegybanknak ráadásul a nála lévő megvásárlására teremtett pénz után kamatot kell fizetnie, ami megegyezik a jegybanki alapkamat szintjével. Ezt ugyancsak a kormány állja, és értelemszerűen a magas jegybankikamat idején ez a korábbi tervekhez képest jelentős kiadást jelent.

Az elemző szerint ez a költség az idei pénzügyi évben 49, jövőre 38 milliárd font kiadást jelent, és csak azt követően fog csökkenni. Addigra úgy számolnak, hogy már csökkenni fog a kamatszint, egyúttal a jegybanki kötvényállomány csökkenése is előrehalad, így egyre kisebb mennyiség után kell a kamatot megfizetni. A BoE júliusban összesen 150 milliárd fontra becsülte a kötvényvásárlási programok teljes várható veszteségét.