A várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamatokon az Európai Központi Bank (EKB). A döntés hátteréről és a várható irányokról a bank elnöke, Christine Lagarde beszélt sajtótájékoztató keretében. Elmondta, hogy az inflációs folyamatok a várakozásoknak megfelelően alakultak, folytatódott az eurózónában az áremelkedési ütem csökkenése.

A gazdasági növekedési várakozások némiképpen csökkentek a várakozásokhoz képest, mindazonáltal úgy gondolják, hogy a jelenlegi jegybanki kamatok, – melyen belül az alapkamat 4 százalék, jelenleg megfelelő szintűek –, és azt a célt szolgálják, hogy az infláció fenntarthatóan visszatérjen a jegybanki cél 2 százalékos értékére. Ugyanakkor a növekedésre ez a szint nincs olyan kedvezőtlen hatással, ami változtatást indokolna.

Az eurózóna 20 tagállamában jelentősek az eltérések a növekedési kilátásokat illetően: van, ahol recesszió zajlik, mint például a legnagyobb gazdaságban, Németországban, máshol viszont sokkal egészségesebb folyamatok zajlanak. Összességében jelenleg stagnálás mutatkozik, viszont úgy látják, hogy idén már érdemi növekedés várható a zóna egészében. Az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottak, de a béremelkedések felfelé mutató kockázatot jelenthetnek.

Christine Lagarde lényegesnek tartotta megemlíteni, hogy a kormányok felelőssége is jelentős most: ideje kiegyensúlyozni a költségvetéseket, fokozatosan beszüntetni azokat a támogatásokat, melyeket a megugrott energiaárak miatt kellett nyújtani.

Az árak most már 3 évvel ezelőtti szinten vannak, nem sokkal magasabban, mint az azt megelőző 10 év átlaga, így a támogatások már indokolatlanok ott, ahol korábban nem voltak ilyenek (nálunk a 10 évvel ezelőtti rezsicsökkentés és a forint leértékelése miatt más a helyzet.)

Az EKB által felhalmozott kötvényállomány leépítése

Az EKB által publikált közlemény kitér a korábbi eszközvásárlási programok során felhalmozott állampapírállomány további sorsára is. Kétféle program volt, az APP és a PEPP, utóbbi kapcsolódott a járványkezeléshez. A korábbról származó APP-állomány folyamatosan, egyenletesen csökken, miután a lejáró papírok helyett nem vesznek másikat, az értük visszafizetett pénzt így a jegybank bevonja.

A PEPP keretében vett kötvények közül a lejárókért kapott pénzt az első félévben az EKB újra befekteti, a második félévben összesen 7,5 milliárd eurónyi állományt hagynak kifutni, jövőre pedig már minden lejáró papírt hagynak kifutni, így akkortól abban az ütemben vonják be a programok során kibocsátott többletpénzt, ahogy a papírok lejárnak.

Természetesen, ha bármilyen zavart okoz ez a monetáris transzmisszióban, azaz a kamatpolitika által meghatározott célok elérésében, akkor változtathatnak menet közben. A cél azonban az, hogy fokozatosan helyreálljon a normális állapot, amikor a jegybank nem tart állampapírokat, vagy csak nagyon kis mennyiségben.

Összességében a várható kamatcsökkentési lépésekkel kapcsolatban semmilyen konkrét válasz nem hangzott el, csak az, hogy erről korai még beszélni,

valamint, hogy az EKB adatvezérelt, nem dátumvezérelt, ráadásul sokféle adatot vizsgálnak, messze nem csak az aktuális inflációs adatot. Ide tartozik többek között a bérek alakulása, a munkaerőpiac általában, a fiskális politika (a tagállamok költségvetési helyzete). Mindezek alapján legvalószínűbb, hogy valóban csak a nyári hónapokban kezdődik a kamatcsökkentési ciklus, amint ezt Christine Lagarde korábban is jelezte.