Az Európában meghatározó gázár, ami a hollandiai TTF tőzsdén alakul ki, jelenleg 34 euró megawattóránként, mégpedig bármikori szállításra január és június között. Korábban az év során, amikor hasonló, vagy alacsonyabb volt az ár a közeli hónapokra, a téli szállításra még jóval többet adtak a vevők, félve attól, hogy a tél magas árakat hoz.

Már a téltől sem kell tartani

A félelem egész mostanáig kitartott, viszont itt a tél, ami még csak nem is olyan enyhe, mint a tavalyi, az ellátás azonban bőséges, a tárolók tele vannak, a világ nagy kitermelői boldogan szállítanak Európába cseppfolyósított (LNG) formában, amennyit csak kell. Jut elég mindenhová, az ázsiai vevők is kapnak bőségesen, mivel valahol az oroszok is megpróbálják eladni, amit Európában már nem tudnak. 

Az elmúlt 10 év

Ami a múltbeli árakat illeti: 2011 elejétől 2013 végéig nagyjából 30 euró körül volt az ár, ami alig tér el a jelenlegitől. 2014-től csökkent az ár, nagyjából együtt az olajárral (a két termék ára között sokáig korreláció állt fenn). 2014-től aztán a 15-25 euró közötti sávban mozgott az ár, és 2018-ban, amikor az olajár is még egyszer fölszaladt, elérte a 30 eurót.

Rászoktatták Európát

Hogy közben, a 2014-es események után, amikor Oroszország megszállta a Krím-félszigetet, rögtön megkezdődött-e Európa orosz gázra szoktatása, vagy erre csak 2018 után került sor, azt nem tudjuk pontosan, ahogy azt sem, Putyin mikor dönthette el, hogy lerohanja Ukrajnát. A döntést követően mindenesetre számolt azzal, hogy Európa Ukrajna mellé áll, ezért, amint azt Pletser Tamás, az Erste elemzője lapunknak korábban elmondta, a hosszú távú szerződéses eladások mellett a hollandiai tőzsdén Oroszország további nagy mennyiségű gázt öntött a piacra, lenyomva az árat, hogy a kontinens minél inkább függő legyen az orosz gáztól.

Végső soron ez tette lehetővé a rezsicsökkentést is állami támogatás nélkül, ugyanakkor az események tükrében tudjuk már, hogy a nagyon olcsó orosz gáz csak időleges jelenség volt, a háborúra való felkészülést szolgálta. 2019-ben már biztosan zajlott ez a folyamat, mivel már 10 eurós ár is előfordult, így a már gyengülő forint mellett sem volt gond a rezsicsökkentett lakossági árral.

Gázháború

2020 márciusában a világjárvány berobbanásakor összeomlott az olajár, amit érthető módon a gáz is követett, még 4-5 eurós ár is előfordult. Év végén illetve 2021 elején az olajjal együtt helyreállt a korábbi 15-20 eurós ár, majd 2021 júniusától meredeken emelkedni kezdett, és hamar átvitte a 30 dolláros korábbi csúcsot is. Nyilvánvaló volt, hogy ekkor Putyin már megindította a háborús gépezetet: megkezdődött az ár felverése, hogy Európa szorult helyzetben legyen, és zsarolhatóvá váljon.

Lehet, hogy a támadás eredetleg 2021-re volt tervezve, de valamiért, talán az Oroszországban is dühöngő Covid-járvány miatt el lett halasztva, mindenesetre 2021 őszén és telén már 100 eurós megawattóránkénti ár volt a jellemző, amit Európa akkor még betudott az ellátási láncok zavarának, ezért nem is reagált rá. A tavaly februári támadás után aztán felgyorsultak az események: főleg Németország készült fel gázellátási vészhelyzetre, de amikor ténylegesen is leálltak a szállítások, Európa a piacon fellelhető minden gázt megvett máshonnan, így az árat 300 euró fölé nyomva.

Elmaradt a didergés

A magas ár jelentősége az volt, hogy az eredetileg ázsiai vevőknek eladott főleg amerikai gázt nem szállították le, kifizették a szerződéses kötbért, és Európába hozták a szállítmányokat. Az árnak olyan magasnak kellett lennie, hogy az ázsiai vevők nagy része lemondjon a gázról, ami aztán például Pakisztánban súlyos áramkimaradásokhoz vezetett. Európa viszont aranyáron, de feltankolt télre a gázból, az orosz terv, miszerint a megfagyó Európa kapitulál, füstbe ment.

Gyors átállás, visszaeső ár

Innentől, pontosabban már 2021 őszétől csökkenni kezdett az ár, az idei évet már 100 euró alatt kezdte, és a csökkenés gyorsan folytatódott, a tavasz folyamán már 30 euró alatti ár is előfordult, bár aztán nyáron és ősszel inkább a 40-50 közötti ár volt a meghatározó. Az európai tárolókat nagyon gyorsan teletöltötték, és most már jutott mindenkinek gáz, mivel a kitermelők (USA, Ausztrália, Katar) boldogan növelték az exportok, az orosz gáznak pedig helyet kerestek Ázsiában.

Európa ellátása így mára teljesen megoldódott, az ár is elfogadható szintre került: azt nem várhatjuk, hogy az orosz rászoktatási időszak árait újra lássuk, azonban nem zárható ki, hogy most a félelmek teljes megszűnését követően akár 30 euró alatti ár is tartósan kialakuljon. A hazai rezsicsökkentett lakossági ár közben persze teljesen irreális lett, hisz 10 éve érvényben van, és a gázár változása mellett a forint azóta lezajlott 35 százalékos leértékelődése is jócskán megnövelte az árat, emellett a szállítási, tárolási költségek is jelentősen nőttek.

Az elhúzódó hatások is megszűnnek

Az energiaválság mindenesetre véget ért, Európa gyorsan alkalmazkodott, miközben Oroszország elveszítette legjobb piacát. A gázár elfogadható szintre csökkenése most kezdi itthon teljesen kifejteni a hatását, miután a tavaly magasabb áron kötött egyéves szerződések kifutnak, így már minden cég a jelenlegi piaci áron vásárolhat. Ez az infláció gyors csökkenésében is szerepet játszik, mivel a kifutó magas árú szerződések hatása kikerül a termelési költségekből.