A javaslatról a magyar uniós elnökség alatt, a múlt hónapban jött létre megállapodás az EU-tagországok kormányait képviselő Tanács és az EP között.

A strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel elfogadott szabályozás szerint a hatályba lépés után gondoskodni kell arról is, hogy az élelmiszerek csomagolása, megjelenése ne adhasson okot a félreértésre. A csomagolás elején a márkanév mellett például egyértelműen fel kell tüntetni, ha valamilyen összetevőt mással helyettesítenek.

Az allergén összetevők listáját a jövőben a csomagolatlan élelmiszerek, például a menzákon vagy éttermekben értékesített élelmiszerek esetén is kötelező lesz feltüntetni.

Kötelező lesz továbbá feltüntetni a sertés-, bárány-, kecskehús és a szárnyasok eredetét is.

A magyar képviselők közül a plenáris vitában felszólalva Tabajdi Csaba (MSZP) csalódást keltőnek nevezte a jogszabályt.

"Előrelépés, hogy a szarvasmarhahús és a friss zöldség-gyümölcs mellett immár minden friss hústermék és a tojás esetében is kötelező lesz a származási ország feltüntetése. Szintén pozitív fejlemény, hogy kötelező lesz az allergén anyagok címkézése, valamint az élelmiszer-imitátumok esetében a tradicionális összetevőt helyettesítő anyag kiemelése. Sajnálatos viszont, hogy elbukott a jelzőlámpa-jelölésre és a napi ajánlott beviteli értékek kötelező jelölésére vonatkozó javaslat" - fogalmazott.

Közleményében Tabajdi Csaba azt is sürgette, hogy "a magyar kormány - kihasználva az irányelv adta lehetőséget - az európai jogszabálynál előremutatóbb nemzeti szabályokat fogadjon el". "Bármilyen chips-adónál többet érne, ha az élelmiszerek címkéjén szereplő információk a magyar fogyasztót érdemben segítenék a helyes táplálkozás kialakításában" - fogalmazott.

A jelentést a Parlament 606 igen, 46 nem és 26 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá. A jogszabály hivatalos közzétételét követően az élelmiszeriparnak maximum öt éve lesz arra, hogy alkalmazkodjon az új előírásokhoz.