Hetvenötmillió európai uniós állampolgár nélkülözik, átlagosan az EU-s polgárok 16 százaléka szenved ettől, míg a magyarországi lakosság 32 százaléka él rendkívül nehéz anyagi körülmények között az Eurostat friss jelentése szerint.

A súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élők aránya Romániában, Bulgáriában és Görögországban a legmagasabb. Romániában a lakosság fele, Bulgáriában 48 százaléka szenved deprivációtól. Görögországban, Magyarországon és Litvániában minden harmadik lakos érintett. (Sokkoló adatok - szétszakad a magyar társadalom).

Kapcsolódó

Szlovákiában és Horvátországban uniós átlag körüli, Csehországban 10 százalék alatti a depriváltak aránya, Lengyelországban minden negyedik lakos szegény.

Kép: Napi.hu


Ezzel ellentétben a lista másik végén álló északi országokban és Luxemburgban a legkisebb a súlyosan nélkülözők aránya: Svédországban 3 százalék, Finnországban 4 százalék, Luxemburgban 5, Dániában 6 százalék.

Az iskolázatlanok az átlagnál nagyobb arányban élnek súlyos nélkülözésben. Az alapfokú végzettségűek, illetve azok közül, akik az alapképzést sem fejezték be, minden negyedik lakos súlyosan deprivált, a középfokú végzettségűek között 14, a diplomásak sorában 5 százalék az arányuk.

Súlyos anyagi nélkülözésnek számít, ha valakit az alább felsoroltak közül legalább öt tényező érint, illetve ezeket nem engedheti meg magának:

  • Váratlan kiadások fedezése.
  • Évi egy hét nyaralás.
  • Elmaradás a törlesztésekkel, vagy a rezsiszámlákkal
  • Minden második nap hús, csirke, hal, vagy ezekkel egyenértékű vegetárius étel fogyasztása.
  • Fűtött lakás.
  • Személyes használatú autó.
  • Az elhasználódott bútorok cseréje.
  • Elhordott ruhák pótlása.
  • Két pár megfelelő cipő.
  • Heti zsebpénz a nem létfontosságú kiadásokra.
  • Rendszeres hobbi, kikapcsolódás.
  • Barátokkal, családdal havi legalább egy étterem látogatás.
  • Internet elérhetőség.

Címlapkép forrása: Shutterstock