Az Egyensúly Intézet 2025-ös reprezentatív szegénységkutatása szerint a magyarok anyagi helyzete némileg javult az előző évhez képest. 2024-ben még a lakosság 56 százaléka gazdálkodott havi 300 ezer forintnál kevesebb bevételből, 2025-re ez az arány 45 százalékra csökkent. A 300-500 ezer forint közötti jövedelemmel rendelkezők aránya 44 százalék, az átlagos megélhetési szint feletti bevételhez pedig mindössze 11 százalék jut.

A Telexen közölt kutatás rávilágít arra is, hogy a megélhetési költségek évről évre emelkedtek.

Kapcsolódó

2024-ben a szűkös mindennapi megélhetéshez 250 ezer forintra volt szükség, 2025-ben már 300 ezer forintra; az átlagos megélhetéshez 500 ezer forint, a gondtalan élethez pedig 700 ezer forint bevétel kell.

A felmérésből kiderül: a magyarok 47 százaléka él az átlagos életszínvonal alatt, közülük mintegy 800 ezren súlyos anyagi nélkülözésben vannak. Ez azt jelenti, hogy korlátozott lehetőségeik vannak a fűtés, a rendszeres húsfogyasztás és a nagyobb összegű váratlan kiadások terén. Ezen túlmenően 1,3 millió magyar számára egyszerre jelent gondot a fűtés és a húsfogyasztás finanszírozása.

A lakosság 69 százaléka biztos abban, hogy télen elegendő pénze lesz otthona felfűtésére. 25 százalék eseti nehézségekre számít, míg 2 százalék biztosan nem tudja majd fedezni a fűtést. A helyzet jelentősen javult a 2022-es energiaválsághoz képest, amikor a megkérdezettek 39 százaléka küzdött eseti nehézségekkel, és 12 százalék tartotta lehetetlennek a lakás felfűtését.

Az idei adatok azt mutatják, hogy magyarok 72 százalékának lesz elég pénze arra, hogy legalább minden második nap húst vagy halat fogyasszon, szemben a 2022-es 43 százalékkal. Egy hirtelen, 100 ezer forintos kiadás azonban 29 százalékuknak okozna problémát, 35 százalékuk nagy nehézségek árán meg tudná oldani, míg 33 százalék gond nélkül fedezné a kiadást. Bár a helyzet javult, a pénz vásárlóereje az elmúlt években csökkent: például egy automata mosógép átlagára 2022-ben 120 ezer, 2025-ben 160 ezer forint volt.

A megkérdezettek 14 százaléka számít fizetésemelésre a következő három hónapban, 66 százalék stagnálásra, 14 százalék pedig csökkenésre. Ez jelentős javulás a 2024-es adatokhoz képest, amikor a lakosság mindössze 6 százaléka remélt fizetésemelést, és 26 százalék számított bevételcsökkenésre. Az optimizmust az infláció mérséklődése és a reálbérek tavalyi növekedése is magyarázza.