A legfőbb állami tisztségre pályázóknak november 7-ig kell hivatalosan bejegyeztetniük magukat. Ennek feltétele, hogy legalább tíz parlamenti képviselő, vagy húsz szenátor támogassa jelölésüket. A harmadik lehetőség az, hogy megszerzik legalább 50 ezer állampolgár írásos támogatását.

Az államfőválasztást az nyeri meg, aki megszerzi a szavazatok több mint 50 százalékát. Amennyiben ilyen nincs, a két legtöbb szavazatot kapott jelölt jut be a második fordulóba, amelyen a legtöbb szavazatot szerző jelölt győz.

Kapcsolódó

Az elnöki mandátum öt évre szól. Milos Zeman jelenlegi köztársasági elnök bejelentette, hogy indulni fog a választáson, munkatársai már összegyűjtöttek 50 ezer támogató aláírást. Zemanon kívül eddig legalább egy tucat személy jelezte részvételi szándékát, de a kellő mennyiségű aláírást eddig csak Jirí Drahos, a cseh tudományos akadémia volt elnöke gyűjtötte össze, valamint Michal Horácek zenész. Jaroslav Kubera, a szenátus polgári demokrata (ODS) alelnöke szintén bejelentette, hogy már bebiztosította magának 20 szenátortársa támogatását.

Elemzők valószínűnek tartják, hogy az első fordulót Milos Zeman nyeri meg, de a végleges győztest illetően egyelőre csak találgatni lehet, tekintettel arra, hogy októberben még parlamenti választást tartanak, amely nagyban befolyásolhatja az elnökválasztás kimenetelét. A választási kampány azután kezdődik, hogy a szenátus elnökének döntése megjelenik a hivatalos közlönyben. A hatályos szabályok szerint minden jelölt legfeljebb 40 millió koronát (464 millió forint) költhet a kampányra. A második fordulóba jutó jelöltek további 10 milliót (116 millió forint) fordíthatnak kampánycélokra.

Csehországban 2013 óta közvetlenül választják meg az államfőt. Korábban az elnököt a parlament két háza választotta meg együttes ülésén.