Hogy sok vagy kevés-e a devizatartalék, azt két szempont alapján szokás megítélni - írja az Mfor a magyar devizatartalékokat elemző cikkében. Egyesek azt nézik, hogy a devizatartalék elegendő-e egy bizonyos mértékű, általában három-, de akár hathavi import kifizetéséhez. Ennek alapján borúsnak tűnik a helyzet: a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn közzétett adatai szerint júliusban a behozatal 12,1 milliárd eurót ért el.

Ez akkori árfolyamon 12,4 milliárd dollárral ért fel. Ez az érték az azt megelőző két havi, júniusi és májusi importadatokkal együtt 38,8 milliárdot tesz ki, amelyet már (bőven) nem fedezett a július végi 36,6 milliárd dolláros devizatartalék.

A júliusinál frissebb adatok csak jó egy hónap múlva lesznek, de az Equilor összegzése szerint már most eljutottunk odáig, hogy több ország – köztük Pakisztán és Magyarország – már a fenntarthatósági korlátnak tekintett háromhavi import értékénél is kevesebb devizatartalékkal rendelkezik.

Másik szabály is van

Vannak, akik nem az importfedezettséget, hanem azt tekintik mérvadónak, hogy az ország rövid lejáratú külső adósságának rendezéséhez megvan-e a forrás. Az MNB ez utóbbi táborba tartozik. A 2008 őszén kirobbant világgazdasági válság tapasztalatai alapján tért át – vagyis még az előző elnök, Simor András idején – a magyar jegybank az úgynevezett Greenspan-Guidotti szabály követésére.

Ennek lényege, hogy a devizatartalékoknak az ország egy éven belül lejáró külföldi adósságát kell fedezniük. Különösen akkor lehet hasznos ez a megközelítés, amikor nem lehet külső finanszírozáshoz jutni, emiatt csak a devizatartalékból lehet visszafizetni a külső adósságot.

Kik, mit néznek

A két metódus közötti választásnál korántsem elhanyagolható szempont, hogy a nemzetközi intézmények, így az IMF elsősorban a rövid külső adósság alapján értékelik egy-egy ország tartalékait - mutatott rá még 2016 májusában írt cikkében a most már gazdaságfejlesztési miniszter, akkor még MNB-alelnök Nagy Márton az őt e poszton közel két és fél éve váltott Virág Barnabással.

Magyarországot 2021 végén még 26,7 milliárd euró értékű rövid lejáratú külső adósság terhelte, amelyre az akkori, 38,3 milliárdos devizatartalék bőven fedezetet nyújtott. Ez a 11,6 milliárdos különbség március végéig, amikorra vonatkozóan a legfrissebb adat rendelkezésre áll, 3,8 milliárdra szűkült. Ez azóta tovább csökkent, így esetleg e mutató alapján is az ország rossz pénzügyi helyzetéről tanúskodhat.