"Jeruzsálem érzékeny pont a muzulmánok számára. Figyelmeztetjük az Egyesült Államokat, hogy ezt a lépést nem teheti meg" - fogalmazott Erdogan. Trump várhatóan szerdán tesz bejelentést a témában.
Vasárnap Trump veje és tanácsadója, Jared Kushner közölte, hogy az amerikai elnök még nem döntött arról, elismeri-e Jeruzsálemet Izrael fővárosának, de az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Tel-Avivból Jeruzsálembe való áthelyezéséről sem.
Kapcsolódó
Mahmúd Abbász palesztin elnök szerint ezek a lépések aláásnák az amerikai erőfeszítéseket a közel-keleti békefolyamatban. Hangsúlyozta: mindez teljesen elfogadhatatlan lenne az arabok, különösen a palesztinok számára, de nemzetközileg is.
Jordánia vasárnap egyeztetésekbe kezdett, hogy összehívják az Arab Ligának, illetve az Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC) a rendkívüli ülését arra az esetre, ha Washington elismerné Jeruzsálemet Izrael fővárosának, vagy az amerikai nagykövetség áthelyezéséről döntene. (Nem rég több száz ember ellen adtak ki elfogatóparancsot.)
Erre vonatkozóan Erdogan azt mondta, hogy az esetleges amerikai döntést követően az OIC 5-10 napon belül összeülne Isztambulban.
Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő Twitter-fiókján kedden azt írta: az amerikai lépésről szóló hírek "rendkívül aggasztók". Kiemelte: a változtatás teljesen ellentétes lenne Jeruzsálem vallási, történelmi státusával, valamint nemzetközi egyezményekkel és ENSZ-határozatokkal. Kalin egyúttal reményét fejezte ki, hogy Washington "elkerüli ezt súlyos hibát".
A nemzetközi közösség soha nem ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, mint ahogyan nem ismeri el Kelet-Jeruzsálem izraeli annektálását sem. Mivel Tel-Avivot ismerik el Izrael fővárosának, a külföldi nagykövetségek is ebben a tengerparti nagyvárosban működnek.
Izrael szerint az "örök és egységes" Jeruzsálem lenne a zsidó állam fővárosa, míg a palesztinok álláspontja szerint Kelet-Jeruzsálemben kell lennie a leendő palesztin állam fővárosának.
Törökország és Izrael többéves szünet után, 2016 júniusától kezdődően állította helyre diplomáciai kapcsolatait. Mindkét ország ismét nagyköveteket jelölt ki, Izrael pedig részben feloldotta Törökország számára a Gázai övezet blokádját, így Ankara humanitárius segélyt küldhet a térségbe.
A két ország viszonya 2010-ben romlott meg, miután az izraeli haditengerészet megölt több, a Mavi Marmara nevű hajón tartózkodó török aktivistát, akik a blokád alá vont Gázai övezetbe akartak bejutni.
Legolvasottabb
Visszatér az ítéletidő, kiadták a riasztást ismét több vármegyére
Felismerték a veszélyt: Dánia újra atomhoz nyúlhat
Nem fukarkodnak a bankok: mindenhol 200 ezer forintot adnak a hitel mellé
Újra kalapács alá kerül Novák Katalin rezidenciája, 28 milliárd forintért vihető
Túl lehet a csúcson a forint – 2026-ban is a részvényeknek áll a zászló
Történelmi mértékű a hiány, de a minisztérium szerint rendezettek Magyarország pénzügyei
Bejelentést tettek, ezért bezárták az ország legolcsóbb gyógyfürdőjét
Alapítványok, zlotymilliók, ördögűzők: áll a bál a nálunk bujkáló exminiszter miatt
Egy korszak vége: nem gurulnak már be a Super Bowlra az autók