Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az élelmi rostokat eddig szinte csak az emésztés támogatásával hozták összefüggésbe, elsősorban azoknak ajánlották, akik meg akartak szabadulni néhány felesleges kilótól. Újabb kutatások szerint azonban a bélmikrobiom működésére, a vércukorszint szabályozására és a szív- és érrendszeri betegségekre, illetve azok megelőzésére is kedvező hatással lehet – írta a weborvos.
Az élelmi rostok lényege, hogy
- egy részük vízben olyan gélt képez, amely lassítja a gyomor kiürülését és a tápanyagok felszívódását,
- másik részük, az oldhatatlan rostok pedig elsősorban a bélmozgást segítik.
Ennek köszönhetően a rostbevitel hozzájárulhat a vércukorszint stabilabb alakulásához, valamint csökkentheti a koleszterinszintet is, de a 2-es típusú diabétesz és egyes daganatok kialakulását is megelőzheti. Több vizsgálat szerint a rostban gazdag étrend összefügg a testsúly kedvezőbb alakulásával és az energiadús, feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának csökkenésével.
A legtöbb nemzetközi ajánlás szerint a felnőttek számára napi 25–30 gramm rostbevitel lenne optimális.
Ez a mennyiség első pillantásra soknak tűnhet, de egy rostban gazdag étrenddel – zöldségek, hüvelyesek és teljes kiőrlésű gabonák rendszeres fogyasztásával – viszonylag könnyen elérhető, de a felmérések azt mutatják, hogy
a tényleges fogyasztás sok országban ennek alig a felét éri el.
A rostbevitel növelésében elsősorban a teljes értékű növényi élelmiszerek – például zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák és olajos magvak – rendszeres fogyasztása játszik szerepet. Pedig már csak az, hogy a fehér lisztből készült termékeket teljes kiőrlésűre cseréljük vagy a hüvelyeseket gyakrabban fogyasztjuk, jelentősen növelheti a napi rostbevitelt.
Túlzásba sem szabad esni, mert az kedvezőtlen hatásokkal is járhat.
A túl gyorsan növelt rostbevitel gyakran puffadást, fokozott gázképződést és hasi görcsöket okoz, sőt székrekedés is kialakulhat, emellett egyes ásványi anyagok – például a vas, a kalcium vagy a cink – felszívódását is csökkentheti. A rostbevitel növelése a legtöbb ember számára előnyös, de a mennyiség fokozatos emelése és a megfelelő folyadékbevitel kulcsfontosságú.
Egyes betegségek esetén a túlzott rostbevitel problémát okozhat.
- Pajzsmirigy-alulműködésben a magas rosttartalmú étrend csökkentheti a levotiroxin felszívódását, mert a rost képes megkötni a gyógyszert a bélrendszerben. Emiatt a szakértők általában azt javasolják, hogy a pajzsmirigy-gyógyszer bevétele és a rostban gazdag étkezés között több óra teljen el.
- Gyulladásos bélbetegségek – például Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa – esetén, aktív gyulladás vagy bélszűkület fennállásakor átmenetileg alacsonyabb rosttartalmú étrend javasolt, majd a tünetek javulása után lehet fokozatosan visszatérni a változatos rostforrásokhoz.
Így lehet eligazodni a kérdésben:
- Hetente néhány grammal kell növelni a mennyiséget, ez segít elkerülni az emésztési panaszokat
- Elegendő folyadékot kell fogyasztani, mert a rost vízzel együtt fejti ki kedvező hatását
- Inkább a természetes forrásokat keressük (zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák)
A test jelez, és szükség esetén csökkenteni kelld a mennyiséget.
Már néhány egyszerű étrendi változtatással is elérhetjük az ajánlott napi rostbevitelt ilyen például
- 1 csésze főtt lencse, amely kb. 15 g rostot tartalmaz
- 1 közepes alma, amelyben kb. 4 g rost van,
- 1 szelet teljes kiőrlésű kenyér, amely 2–3 g rosttal gazdagítja a szervezetet.
