Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője szerint a vízgazdálkodási problémák 70 százaléka az Alföldön van jelen. A főigazgatóság és az Agrárminisztérium már közösen megtervezték a vízpótlás terveit. Láng ezermilliárdokról beszél a költségeket illetően, és az öntözésfejlesztés lesz a középpontban.

A főigazgató az Indexnek adott interjújában elmondta, hogy nőtt a csapadékintenzitás, egyre jellemzőbbek a szélsőségesen nagy és gyors lefolyású esők, ami után kevés ideje marad a víznek a talajba szivárogni. Úgy látja, a jövőben fel kell készülni az alacsonyabb vízszintekre és a magasabb árvízszintekre a magyar folyókon.

Hozzáteszi, az Alföldön a kis-és árvízszintek között csupán 3-5 méteres volt a különbség a szabályozások előtt, ami mostanra például Csongrádnál 14 méter lett. Megjegyzi, hogy az év legnagyobb részében alacsony a vízszint a Tiszán, ugyanakkor a néhány napos árvizes időszakban a folyó nem képes a vizet visszatölteni a talajba.

Láng István szerint a Kiskörei tározó állandósítja a Tisza vízszintjét, amivel lényegében a téli és a nyári vízállás között egy méter a szintkülönbség.

A szakember a szürkevízről is beszélt, amely ugyan nem alkalmas emberi fogyasztásra, de sok háztartásban használják. Szerinte még nagyon kezdetleges az újrahasznosított vizek felhasználása hazánkban, komoly fejlesztések szükséges még, hogy például az esővíz az otthonainkban felhasználható legyen. Ugyanakkor a mezőgazdaságban működőképes lehet a szürkevíz felhasználása.

Láng István úgy gondolja, hogy szemléletváltásra van szükség a vízgazdálkodásban: nem megszabadulni kell tőle, hanem megtartani. Hozzáteszi, az önkormányzatoknak rendezniük kellene a szennyvíztelepek kérdését, mivel a tisztítók nagyrészét nem csapadékterhelésre tervezték.

Változtatást sürget továbbá a mederiszap szabályozásának területén is.

Szerinte a magyarországi túlszabályozások miatt indokolatlan minőségi követelmények vannak érvényben, melyek ártalmas a vízügy és a mezőgazdaság számára is. Példaként hozta fel, hogy a halastavak tele vannak szerves anyaggal, illetve, hogy az említett mederiszapért az olasz gazdák sorban állnak.

Megjegyzi, az iszapban lévő foszfor miatt rendszeresen tisztítani kell a víztározókat. A foszfor ugyanakkor a műtrágya egyik alapanyaga, amelyből hiány van. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy sok tavat nem kotortak ki az 1980-as évek óta. A halastavak nagyrésze maximális vízszinten van, de egy nagyobb árvíz komoly károkat okozhat.