Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
„Nem kérdés, hogy az utóbbi kétszáz év legjelentősebb innovációjával állunk szemben” – fogalmazott Kóka János az AI SUMMIT 2025 konferencián. A Doktor24 elnöke szerint a mesterséges intelligencia jelentősége a vakcinákéhoz vagy az antibiotikumokéhoz mérhető: a kutatástól a diagnosztikán át a terápiáig minden területen érezteti a hatását. A gyógyszeriparban például csökkentette egy új készítmény piacra kerüléséhez szükséges időt.
Kóka úgy látja, az AI-forradalom jelentőségét nem lehet túlbecsülni, tragikus azonban, hogy a politikai közbeszéd ehhez képest jóval lemaradt.
„Vezető politikusok az ellátás szintjéről vitatkoznak, miközben az új technológia ránk rúgja az ajtót. Ideje lenne, hogy a közbeszéd is ebbe az irányba mozduljon”
– tette hozzá.
Ez gyorsabb, mint az ipari forradalom
Az elnök adatai szerint az egészségügyben 36 százalékos a digitalizáció üteme, ami meghaladja az ipari forradalom idején tapasztalt 30 százalékos arányt, s a rendelkezésre álló adatmennyiség is robbanásszerűen növekszik. Kóka szerint ezt az egész jelenséget olyan léptékűnek kell elképzelni, mint amikor megjelent az autonóm autóvezetés. Az új technológia bevezetése 22 százalékos bevételnövekedést hozott, ilyen ugrást legutóbb a bankszektor és a fintech kontextusában láthattunk.
A Doktor24 elnöke arról számolt be, hogy a mesterséges intelligencia már a diagnosztikában is látványos eredményeket produkál.
Az epilepsziás gócpontok feltérképezéséhez szükséges idő például 20 százalékkal csökkent, és a hasnyálmirigyrák is gyorsabban felismerhető.
„Tehát nem arról kellene vitatkoznunk, hogy jobb-e az AI, mint az orvos, hanem arról, mennyivel jobb lesz az orvos az AI segítségével” – hangsúlyozta a szakember.
A szakma konszenzusa szerint az AI lényeges terhet vesz le az ellátórendszer válláról. Ha a mesterséges intelligencia végzi a jegyzetelést az asszisztens helyett, vizitenként átlagosan 5 perc takarítható meg – ez akár duplájára növelheti az egyes páciensekre fordítható időt.
Viselhető eszközök és prevenció
A viselhető okoseszközök terjedése grandiózus: globálisan a lakosság több mint fele, Magyarországon több mint harmada használ ilyen terméket. 2030-ra a fitnesz-karkötők piaca elérheti a 130 milliárd dollárt. Ezek az eszközök óriási adatmennyiséget termelnek, amely új lehetőségeket adhat a páciensek kezébe – feltéve, hogy jól használjuk az adatokat.
A prevenció fontosságát Kóka külön kiemelte, szerinte a közbeszéd jellemzően a kórházakról és a fertőzésekről szól, miközben arról alig esik szó, miként lehetne megelőzni a betegségeket. Példaként említette, hogy
a vastagbélrák-szűrésen Magyarországon mindössze a lakosság 9 százaléka vesz részt, miközben az uniós átlag 50 százalék.
„Iszonyú, mennyire nem költünk hatékonyan az egészségügyben, jobban kellene figyelni arra, mire fordítjuk a pénzt” – mondta.
A prevencióra jelenleg fejenként 34 eurót fordít Magyarország, míg Ausztriában 400 eurót, pedig mindössze 200 kilométer választja el a két országot. „Ezek mellett teljesen felesleges szuperkórházakról beszélni” – jegyezte meg.
Az okoseszközökre kéne támaszkodni
A személyre szabott egészségügy kapcsán Kóka János a gondosóra nevű projektet említette, amely szerint 65 év felett mindenki ingyenesen kap okoseszközt. A javaslat célja, hogy minden magyar felnőttnek alanyi jogon járjon egy ilyen készülék, amelynek adatait egy állami, AI-vezérelt rendszer dolgozná fel. Ez az alkalmazás emberi nyelven közvetítené a legfontosabb információkat, segítve az állampolgárokat abban, hogyan étkezzenek, kezeljék a stresszt vagy javítsanak az alvásukon. „Ezzel a rendszerrel sok tízezer életet lehetne megmenteni” – hangsúlyozta.
A számítások szerint a program költsége körülbelül 20 milliárd forint lenne, miközben ma mindössze pár százmillió forintot költünk prevencióra.
