A Napi Gazdaság cikke

A bankok jó része a szokásos úton, levélben figyelmeztette az érintett kört, ám hogy ez mennyire volt sikeres, azt jelzi, hogy több bank üzleti titokra hivatkozva elzárkózott annak közlésétől, hogy az ügyfelek mekkora része nem azonosította tulajdonosait. Jó helyzetben volt az Allianz Bank, ahol az üzletág 2008-as nyitása óta a számlanyitási dokumentáció része az új törvény szerinti tényleges tulajdonosi nyilatkozat. A Citibank pedig már csak egy ügyfelétől várja a nyilatkozatot - válaszoltak lapunk kérdésére.

A szükséges adatok hiányában a bankoknak korlátozniuk kell az adott ügyfelek tranzakcióit. Híreink szerint volt olyan bank, amelyik április 1-jétől több mint száz tranzakciót állított meg - igaz, előzetesen telefonon értesítette az okokról partnereit. Egyes bankok - például a Raiffeisen - már januártól betartja a szabályokat, ám épp ők nem adtak tájékoztatást, ügyfeleik mekkora hányadát nem tudták még nyilatkozatra bírni. A Budapest Bankban még a számítástechnikai fejlesztések zajlanak, a korlátozásokat legkésőbb 2009. június 30-ára tervezik, amikortól a felügyelet ellenőrzi a kötelezettség teljesítését.

Ezzel kapcsolatban Binder István, a felügyelet szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a PSZÁF soha nem mondta, hogy nem ellenőrzi az elvben hatályban lévő jogszabály betartását egy-egy átfogó vizsgálat során, ám a tényleges tulajdonosi nyilatkozatok hiányában foganatosított intézkedéseket valóban a második félévtől vizsgálja külön - híreink szerint egy próbavizsgálat már volt is az egyik nagybankunknál.

A részletkérdések továbbra sem tiszták. Az Erste a tranzakciók megtagadását az ügyféltől származó számlaterhelési tranzakciókra vonatkoztatja. A Budapest Bank egy bankszövetségi ajánlásra hivatkozik, és a pénztári tranzakciókra vezet majd be korlátozásokat, kiegészítve a PSZÁF 3/2008 (XI. 20.) ajánlásában foglaltakkal, amelyek szerint a korlátozó intézkedések nem vonatkoznak hiteltörlesztésre, inkasszóra és a csoportos beszedési megbízásokra.