A Profession.hu álláskereső oldal legutóbbi országos kutatásában azt állapította meg, hogy tízből négy magyar álláskereső lépett már ki a munkaerő-felvételi folyamatából, negyedük pedig már a jelentkezés elküldése után döntött így. Mindezt annak dacára teszik, hogy sokszor már maga a jelentkezés is jelentős energiát igényel, mivel számos szakmánál és munkáltatónál ez legalább egy önéletrajz és egy kísérő- vagy motivációs levél elkészítését igényli.

Ennél is több energiát fordítanak az álláskeresésbe azok, akik túljutva ezen a körön próbamunkákat készítenek el. A jelöltek 29 százaléka nem jelent meg a személyes interjún a kutatás eredményei alapján, 14 százalékuk pedig a második körös próbafeladatát már nem készítette el.

Kapcsolódó

A kutatás megállapításai szerint van hova fejlődni az állásra jelentkezők kommunikációja terén: csupán az állásra jelentkezők 54 százaléka jelezte a válaszadók közül korábban a hirdetőnek, hogy nem tart tovább igényt a lehetőségre.

Nem elenyésző a megállapítások alapján az sem, hogy a pályázati folyamat után lépnek vissza a pozíciótól: a válaszadók 5 százaléka a szerződés aláírásakor nem jelent meg, míg a 14 százalékuk a próbaidő alatt kilépett.

A legtöbben ugyanakkor kézenfekvő okokból táncolnak vissza az állástól: az esetek negyedénél találnak maguknak egy jobb lehetőséget menet közben, 23 százalékuk pedig ennek ellenére is kiszáll, miután rájön, hogy a megpályázott pozíció mégsem annyira vonzó számukra.

A kutatás alapján az is megállapítható, hogy a meghirdetett állásokban gyakran sem a pozícióhoz tartozó feladatok, sem az elvárások nincsenek kellő pontossággal megfogalmazva, ahogy az is rendszeres, hogy a pályázók többé-kevésbé véletlenszerűen pályáznak a pozíciókra, nem veszik komolyan a hirdetésben megfogalmazottakat, ami terheli és lassítja a kiválasztási folyamatot.

Vigyázzon, már az álláshirdetéseket is felfedezték a csalók

A mesterséges intelligenciát is bevetik az adathalászok.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.