A cafeteria hosszú évek óta népszerű eleme a magyarországi cégek bérpolitikájának: a vállalkozások úgy tudják növelni munkavállalóiknak adott juttatások értékét, hogy azután a rendes bérnél kevesebb adót kell fizetniük, a dolgozó pedig értelemszerűen a számára jól felhasználható plusz juttatásnak örül.

Az ilyen kedvezmény már csak azért is népszerű a magyar vállalkozások körében, mert a magyar béreket terhelő adók és járulékok szintje az egyik legmagasabb nem csak az Európai Unióban, de a 34 országot tömörítő OECD-ben is. Egészen pontosan, ha egy cég nettó 100 forintnyi fizetést ad Önnek, akkor ehhez kapcsolódóan 93 forintot kell befizetnie az államkasszába.

Ki kaphat támogatást?

Persze az adómentes albérlet-támogatást nem kaphatja meg mindenki, annak szigorú feltételei vannak. Ilyen az, hogy határozatlan idejű szerződés szükséges, melynek keretében a munkavállaló legalább heti 36 órát dolgozik - mondta a Napi.hu érdeklődésére Fata László, a Cafeteria Trend Kft. ügyvezetője. Feltétel, hogy a leendő kedvezményezett lakó- és munkahelye között legalább 60 kilométernyi távolság legyen, vagy ezt a távot tömegközlekedéssel oda-vissza több mint három óra alatt tudja csak megtenni.

Érthető módon a törvényalkotó kikötötte azt is, hogy a támogatás ideje alatt a dolgozónak ne legyen saját lakása se azon a településen, ahol dolgozik, se annak 60 kilométeres körzetében (vagy annak 3 órás oda-vissza utazási idővel elérhető környékén). Érdekesség, hogy a munkaviszony megkezdését megelőző 12 hónapban sem lehetett ilyen ingatlana, ha meg akarja kapni az adómentes támogatást. Fata szerint ennek a szabályozásnak az az értelme, hogy az állam elsősorban a munkavállalók mobilitását kívánja támogatni, nem pedig általánosan az albérleti díj kifizetését. Ezzel az előírással pedig ki lehet kerülni a trükközéseket, azaz például azt, hogy valaki a támogatás érdekében a vidéken élő nagyszüleihez jelentkezik be állandó lakosnak, miközben továbbra is az adott városban dolgozik.

És mennyit?

Ez a cafeteriaelem, avagy hivatalos nevén a "mobilitás célú lakhatási támogatás" csak a munkaviszony létrejöttét követő 5 évben adható - emelte ki Fata. Annak mértéke is változó. Az első két évben például a minimálbér 40 százalékáig terjedhet az adómentes juttatás értéke. Mivel ez jelenleg (azt, hogy jövőre mennyi lesz, ma még nem tudni) bruttó 111 ezer forint, így azt jelenti, hogy ha ma életbe lépne a szabály, akkor havi 44,4 ezer forinttal támogathatná a munkahely a dolgozó lakhatását adómentesen. Két év után már kevesebbet lehet adni, 24 hónapig a minimálbér 25 százalékát, majd egy évig még 15 százalékot. Természetesen ezen összegen felül is lehet támogatást adni, ám ez után már nem jár adómentesség. Amennyiben ugyanis nem egységes juttatásként kapják ezt a dolgozók, úgy jövedelemként kell adózni utána, míg ha egységesen, egy vállalati cafeteria-rendszerben kapják a munkavállalók, úgy 49,98 százalékos adó terheli.

Fata szerint az új cafeteriaelem várhatóan főleg a mobilitásra építő közepes és nagyobb munkáltatóknál lesz népszerű. Erre szükség is van, hiszen a magyar munkavállalók híresen nem hajlandóak elköltözni egy új munkahely érdekében. A folyamat persze keletről nyugatra, illetve a főváros irányában könnyebb, de az ország nyugati felében található cégeknek sem könnyű munkaerőt fogni, nem is beszélve a keleti országrészben fellelhető vállalkozásokról. Sokat mondó adat, hogy egy év elején publikált felmérés szerint csak a munkavállalók fele költözne Magyarországon belül másik városba egy új állásért. Talán ezen is változtatni tud a most bevezetett szabály.