Egyre több jel utal arra, hogy mégsem lesz semmi a Budapest-Belgrád-vasútvonal fejlesztéséből - írja a Magyar Nemzet. Az ügyben kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, de nem csak ez az oka annak, hogy a magyar vagy a kínai fél igyekszik kihátrálni a megállapodásból.

A tengeren érkező kínai áruk Európába juttatása nemcsak a görög Pireuszon, hanem az adriai kikötőkön keresztül is lehetséges, ráadásul Olaszország és Szlovénia uniós érdekérvényesítő képessége is jóval nagyobb jelenleg, mint Magyarországé. A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése csak abban az esetben volna nélkülözhetetlen az áruszállítás szempontjából, ha Pireuszon kívül nem lenne más kirakodási lehetőség a térségben - olvasható a napilapban.

Kapcsolódó

De van más baj is: az uniót az is zavarja, hogy a tervezett vasúti fejlesztéssel Magyarország nem csak saját mélyépítési piacára, hanem egyszersmind az EU piacára is beengedné a kínai cégeket. Ez pedig nyilvánvalóan igen rosszat tenne a helyi gazdasági szereplőknek.

A Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszára 550 milliárd forintot szánna az állam, amelyből 472 milliárd kínai hitelként állna rendelkezésre. A Budapest és Kelebia közti alig használt, sík terepen futó pálya költsége minden eddigi vasúti beruházásnál nagyobb lenne.

A tavaly ősszel létrehozott Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. munkájának az elmúlt fél évben semmi látható eredménye nincs - további részletek a fejlesztésről a Magyar Nemzetben olvashatók.

A fenti képen Ivica Dacic szerb, Li Ko-csiang kínai kormányfő és Orbán Viktor miniszterelnök kezet fog, miután a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése érdekében kezdődő együttműködésről megállapodtak 2013. november 25-én. (Forrás: MTI)